Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1049. Törvényjavaslat a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről

1049. szám. 163 8. §. A határozat végrehajthatósága. A törvényjavaslat 8. §-a a felebbviteli eszközöknek a megtámadott határozat (intézkedés, végzés) végrehajthatóságára való hatását szabályozza. Szükséges volt e szabályozást felvenni a törvényjavaslatba nemcsak azért, mert a közigazgatási rendszerünkben jelenleg használatos jogorvoslati eszközöknek a végrehajtásra való hatása sincs általánosan szabályozva, hanem azért k; mert e törvényjavaslat a felebbvitelnek uj vagy legalább újonnan szabályozott nemeit is lépteti életbe, melyeknek e szempontból való hatását az eljárás egyöntetűsége érdekében okvetlenül meg kell állapítani. A felülvizsgálati kérelmet és a felfolyamodást a törvényjavaslat a végrehajtás szempontjából nem ruházza fel felfüggesztő hatálylyal. Ha tehát valamely ügyben két hatóság egybehangzólag határozott, vagy ha a felebbezést az elsőfokú hatóság visszautasitandónak találta, habár végzése ellen az érdekeltek felfolyamodással éltek is, a végrehajtás rendszerint megkezdhető, illetőleg folytatható, mintha a felülvizsgálati kérelmet vagy a felfolyamodást elő sem terjesztették volna. Annak, hogy a törvényjavaslat a felülvizsgálati kérelemnek nem tulajdonit felfüggesztő hatályt, oka az, hogy két hatóság eljárásának egyértelműsége már rendszerint arra a feltevésre jogosit, hogy a határozat kellő alapra támaszkodik s igy végrehajtása nem járhat nagyobb sérelemmel. A felfolyamodás pedig az elsőfokú hatóságnak olyan végzése ellen irányul, melylyel ez a felebbvitelt a törvényben tüzetesen meghatározott s inkább külső, alaki körülmények (határidő elmulasztása, megtámadott határozatok egybehangzó voltának megállapítása stb.) mérlegelése alapján utasította vissza s melyről igy feltehető, hogy meghozatalánál a hatóság nem járt el alap nélkül. Mindazáltal az említett szabálynak kivétel nélküli, rideg alkalmazása az érdekelt félnek gyakran nem érdemelt sérelmet és helyrehozhatatlan kárt okozhatna és szükségtelen, esetleg czéltalan intézkedésre vezethetne. Ezért a törvényjavaslat megengedi, hogy akár az elsőfokú, akár a felebbviteli hatóság méltánylást érdemlő esetekben a végrehajtást felfüggeszsze, vagyis meg se kezdje, vagy a már megkezdett végrehajtás folytatását függőben tartsa. A végrehajtásnak ily felfüggesztése azonban mindig csak indokolt kérelemre (tehát nem hivatalból) történhetik. Olyan határozat, mely felebbezéssel támadható meg, tehát az elsőfokú vagy az elsőfokúval egybe nem hangzó másodfokú határozat jogerőre emelkedés előtt csak a §. a) és b) pontjaiban meghatározott feltételek valamelyikének fenforgása esetén válik végrehajthatóvá. A felebbezések felfüggesztő hatályának a törvényjavaslatban körvonalozott korlátozása lényegileg összeesik.az 1886 : XXL t.-cz. 9. §-ában, az 1886 : XXII. t.-cz. 25. §-ában, továbbá az 1893 : XXXIII. t.-cz. 28. §-ában és az 1896 : XXVI. t.-cz. 103. §-ában a jogorvoslatok hatálya tekintetében foglalt szabályozással. E szerint a felebbezéssel megtámadható vagy már meg is támadott elsőfokú, vagy ezzel egybehangzó másodfokú határozat is végrehajtható jogerőre emelkedés előtt, ha ezt törvény, ministeri rendelet vagy szabályrendelet kifejezetten megállapítja. Ily megállapítások törvényeinkben nem ritkán fordulnak elő; elég legyen utalnom az 1876 : XIII. t.-cz. 95. §-ában, az 1876: XIV. t.-cz. 164. §-ában, az 1879 : XXXI. t.-cz. 15. §-ában, az 1879 : XXXVI. t.-cz. 20. §-ában, az 1881 ; XXXVIII. t.-cz. 12. §-ában, az 1885 : XXIII. t.-cz. 108. §-ában, az 1886 : XXII. t.-cz. 93. §-ában, az ugyanezen évi XXIII. t.-cz. 4. §-ában, az 1893 : XXVIII. t.-cz. 6. §-ában és az 1898:11. t.-cz 29. §-ában emiitett esetekre. A felebbezések felfüggesztő 21*