Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1048. Az összeférhetlenségről szóló 1875. évi I. t.-cz. revisiójára kiküldött bizottság jelentése

1048, szám. 119 kezes is, nem az ő egyoldalú előadására van alapítva, mert a felek az itélő-bizottság előtt kihallgattatnak, a bizonyítékok, és ha kell, az összes iratok felolvastatnak s a bizottság tagjai azonfelül a felekhez kérdéseiket közvetlenül intézik. Végre ki kell emelnünk az összeférhetlenségi bizottságnak az eljárás 41. és 42. §§-ok eseteiben követendő utólagos eljárását, mely az eddigi eljárási szabályokban szintén ismeretlen volt. Az optio eseteiben a megvizsgált s constatált összeférhetlenségi ügyben a képviselőhöz felhívás intézendő, hogy az magára nézve az összeférhetienség esetét szüntesse meg, vagy mondjon le. Ez esetben az itélő-bizottság már itélt, megállapította az összeférhetlenséget és megállapította, miszerint a képviselőt a bejelentés elmulasztásában nyilvánvaló roszhiszeműség nem terheli. Ép azért szükséges a fenti felhívás intézése a képviselőhöz, hogy az optio jogát gyakorolhassa. Ha már most a képviselő a záros határidőn belül az összeférhetlenségi esetet megszüntette, úgy ez á tény, esetleg az a körülmény, hogy azt meg nem szüntette, újabb ítélettel constatálandó. Ebben az ú. n. utólagos eljárásban az ítélkezés mindig az összeférhetlenségi állandó bizottságot illeti. Ha az illető képviselő az összeférhetlenségi esetet megszüntette, e tény az ujabb ítéletben constatáltatik s ő megtartja mandátumát, ha meg nem szüntette, mandátuma meg fog semmisittetni. Azonban nemcsak az összeférhetlenségi itélő-bizottság előtt, de a törvény 1—4. §-ai esetében az állandó összeférhetlenségi bizottság eljárásában is előfordulhat, hogy az illető képviselő az összeférhetlenségi esetet be nem jelentette s e mulasztása miatt nyilvánvaló rosszhiszeműség őt még sem terheli. Ez esetben is az illető képviselőhöz az összeférhetienség esetének ítélettel való megállapítása után a fentihez hasonló fölhívás intézendő. A képviselőnek itt is vagy meg kell szüntetni bizonyos határidőn belül az összeférhetlenségi helyzetet, vagy le kell mondani. Az utólagos eljárás itt is szükségessé válik s erre szintén az összeférhetlenségi állandó bizottság van hivatva. A törvény és eljárás ismertetése után jelentésünket befejezve, kérjük a t. Képviselőházat, miszerint jelentésünket tudomásul venni s úgy a törvényjavaslatot, mint az összeférhetlenségi ügyekre nézve általunk kidolgozott eljárást általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. Az eljárás letárgyalása és elfogadása után végre kérjük, méltóztassék a t. Képviselőház a következő határozati javaslatunkat elfogadni: Határozati javaslat. Határozza el a Ház, hogy az elfogadott összeférhetlenségi eljárás szövege »Az összeférhetlenségi bizottságok és azok eljárása« czím alatt a Házszabályok III. rész, II. fejezete alá, az eddigi. 129-— 138. §§-oh helyébe fölvétessék. Továbbá, hogy a jelenleg érvényes Házszabályok 111. §-a (mely a bizottságokról s azok választásáról szól) a most elfogadott eljárási szabályok értelmében módosittassék. Budapesten, 1901. évi május hó 6-án. Fest Zajos s. k., Rohonyi Gyula s. le., bizottsági elnök. bizottsági előadó.