Képviselőházi irományok, 1896. XXXVI. kötet • 1040-1056., CCCLXXIII-CCCLXXXIII. sz.

Irományszámok - 1896-1048. Az összeférhetlenségről szóló 1875. évi I. t.-cz. revisiójára kiküldött bizottság jelentése

116 1048. szám. Ép úgy kimondani kellett a 16. §. alatt, hogy a költségben marasztaló határozat végre­hajtható közokiratot képez. Ugyancsak a 17. §. alatt volt szabályozandó az összeférhetlenségi ügyekben a tanuzás és szakértők közreműködésének kötelezettsége s az ezekből kifolyólag alkalmazandó pénzbün­tetés és elzárás alkalmazásának esetei; mert a Házszabályok e részben csak a Ház tagjait kötelezhetik. A Házon kivül álló tanuk és szakértőkkel szemben ily esetben csak törvénybe foglalt rendelkezések alkalmazhatók. Végre ugyancsak e törvényben és pedig a 18. §. alatt voltak fölveendők az összefér­hetlenségi ügyekben előfordult hamis tanuzásmegtorlására vonatkozó rendszabályok, — a fent előadott indokokból. A 19. §. a képviselőnek, ha a törvényjavaslat 1—7. §-ok hatálya alá esik, erre vonat­kozó bejelentési kötelezettségét, és azt is szabályozza, hogy az illető képviselő a végleges igazolástól számitott 30 nap alatt magára az összeférhetlenségi helyzetet megszüntetni tartozik. Az alapeszme ezen törvényjavaslat dispositióihoz alkalmazva, az 1875 : 1. t.-cz. 6. §-ából lett átvéve. Ugyancsak onnan vétetett e szakasz második bekezdése. A legközelebbi általános választás alkalmával megválasztandó képviselőre nézve azon­ban a törvény az összeférhetlenségi helyzet megszüntetésére szabott határidőt 90 nappal szabja meg. E rendelkezést indokolja az a körülmény, hogy a régi összeférhetlenségi törvény meg­szigorittatván, közvetlen az országgyűlés bezárta előtt emelkedik törvényerőre. Hogy tehát az újonnan megválasztott képviselőnek ideje legyen a fenti viszonyt megszüntetni, szükséges volt egy hosszabb határidőnek megállapítása. A 20. §. a már igazolt képviselőre a lemondás kötelezettségét mondja ki, ha össze­férhetlen helyzetbe jut a képviselői megbízással — teljesen megegyez ez az 1875 : I. t.-czikk 7. §-ában foglalt rendelkezéssel. A javaslat azonban azt az új rendelkezést is felvette a szakaszhoz, hogy az örökösö­dés utján ily helyzetbe jutott képviselő lemondási kötelezettségét sokkal hosszabb, 6 hónapi időhöz köti. Uj a javaslatban az a rendelkezés is, miszerint a tárgyalásokon az ilyen képviselő sem vehet részt, mely dispositio a régi törvénybe nem volt fölvéve. A 21. §. lényegében a régi törvény 8. §-ában foglalt rendelkezéseket tartalmazza, némi átdolgozás és szabatositással. Ez külön indokolást nem igényel. A 22. §-ban ugyanazon alapelv jut kifejezésre, mint a régi törvény 9. §-ában. A javaslat­ban a képviselőnek optióhoz való joga világosabban kimondatott s e czélból lett a törvény­szakasz átdolgozva. E szerint az a képviselő, a ki a 19., 20. és 21. §-okban foglalt kötelezettségének eleget nem tesz, ha mulasztása miatt nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli, az optio jogával élhet s 8 nap alatt vagy az összeférhetlenségi helyzetet megszünteti, vagy lemond. Nyilvánvaló rosszhiszeműség esetén- vagy ha a fölhívásnak 8 nap alatt eleget nem tett: a képviselő megbízása megszűntnek nyilvánittatik. A 23. §. kimondja, hogy a törvényjavaslat 10. és 11. §-a esetében (optio helye úgy sem lévén) — a képviselői megbízás föltétlenül megszűntnek nyilvánítandó. A 10. §. esetében e szakasz szerint az is kimondandó, hogy az illető azon ország­gyűlésre újra meg nem választható. A 24. §. és 25. §. a régi törvény 10. §-ából lett átvéve.

Next

/
Thumbnails
Contents