Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.
Irományszámok - 1896-997. Törvényjavaslat az állami gyermekmenhelyekről
144 997. szám. 6.000, illetőleg 10.000 korona segélyt szavazott meg számukra, mely összegek a belügyi tárcza 1901. évi költségvetésébe is beállittattak. Annak megvilágításául, hogy egyik hivatali elődöm, — úgy, mint én — állami feladatnak tartotta az elhagyott gyermekek gondozását, a belügyi tárcza 1895. évi költségvetésének indokolásából a következő sorokat idézem : »A lelenczügy gondozása és fejlesztése a belügyi kormányzat feladatát képezvén, ennélfogva kötelességemnek ismerem addig is, mig a belügyi kormányzat ezen ágazatát végleg rendezni sikerülend, az ennek fejlesztését magának czélul tűzött egyletet hathatós anyagi támogatásban részesiteni s azt nemes, de különben is állami feladatot képező hivatásában, a mennyiben ezt az ország pénzügyi helyzete engedi, segélyezni. Ezen alapon kérem a felvett nagyobb szükséglet engedélyezését.« A gyermekmentés terén korszakot alkotó jelentőséggel bir a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898 : XXI. t.-cz. meghozatala, mely a gyermekmentést lényegileg állami feladattá tette. E törvény 3. §-a szerint ugyanis az országos betegápolási alap fedezi a talált, valamint a hatóságilag elhagyottaknak nyilvánitott gyermekek után hót éves korukig felmerülő gondozási, ápolási ós nevelési költségeket. Midőn azonban 1899-ben a törvény emez intézkedésének végrehajtására került a sor, egyelőre czólirányosabbnak mutatkozott az e téren már jártasaknak bizonyult s kellő szakismerettel és buzgósággal működő fennebb emiitett két intézetet igénybe venni, mintsem azonnal állami gyermekmenhelyeket létesíteni s ennélfogva a két intézet bízatott meg a közellátásra szorult hét éven aluli gyermekek állami költségen való gondozásával, mely körülményt »a hót éven aluli elhagyott gyermekek gondozásáról« szóló 1899. évi 50.000 számú szabályrendeletben a törvényhatóságok tudomására hoztam. A két egyesület ebbeli feladatának igyekezett megfelelni, s a hatóságok is siettek a törvény nyújtotta kedvezményt igénybe venni, mit a következő számok legjobban igazolnak : Az első budapesti gyermekmenhely felvett 1898-ban 384 gyermeket ós kapott a belügyi tárczából ápolási költség fejében 36.000 koronát, 1900-ban kapott 1030 gyermek ápolásáért 139.000 koronát. A Fehér Kereszt országos lelenczház-egyesület 1898-ban 1.517 gyermek ápolásáért 163.744 koronát, 1900-ban pedig, midőn fiókjaival együtt 8.255 gyermeket ápolt, 638.888 koronát, a bécsi lelenczháznak pedig 1898-ban 31.975 korona, 1899-ben 37.015 korona fizettetett. Jelenleg ápol az Első budapesti gyermekmenhely mintegy 1.300 és a Fehér Kereszt országos lelenczház-egyesület körülbelül 8.000 elhagyott gyermeket. Az ügy történeti fejlődósének bemutatása okáért a függelékben össze van állitva a nevezett intézetek által évenkint felvett gyermekek száma 1851-től s a lelenczügyre idáig fordított költségek összege 1868-tól fogva. — Az 1898 : XXI. t.-cz. életbeléptét követő rövid másfél év alatt oly mórveket öltvén az elhagyott gyermekek gondozása, hogy a belügyi tárcza, illetőleg az országos betegápolási alap 1901. évi költségvetésében már 2,323.200 korona összeget kellett e czimen előirányozni: nem tartom felelősségemmel megegyeztethetőnek, hogy ily összegeket egyesületi közegekkel kezeltessek. Ennélfogva elérkezettnek látom az időt, hogy e gondozás államilag történjék, a mi — a mint azt alább részletezni szerencsém lesz — az államkincstár nagyobb megterheltetóse nélkül is megvalósítható, miután alapítványokból ós alapokból jelentékeny összegek állanak rendelkezésünkre a felállítani tervezett állami gyermekmenhelyek czéljaira.
