Képviselőházi irományok, 1896. XXXIV. kötet • 980-1017. sz.

Irományszámok - 1896-997. Törvényjavaslat az állami gyermekmenhelyekről

142 997. szám. Isii melléklet a 997. számú irományhoz. Indokolás, „az állami gyermekmenhelyekről" szóló törvényjavaslathoz. Az állam ereje jórészben polgárainak számától függ. A népesség szaporodását két tényező befolyásolja, úgymint a születések ós a halálozások. A születések száma hazánkban igen magas, s ha a gyermekek nagymérvű halandósága azt nem ellensúlyozná, úgy valószínűleg mi volnánk a legszaporább nemzet Európában. Ennek bizonyítására szolgáljanak a következő számok: Ezer lakosra esett ólveszülött gyermek 1898-ban Francziaországban 22i, NagyBritannia és Írországban 289, Olaszországban 33-8, a Németbirodalomban 36-2, Ausztriában 36'2, Magyarországban 37-4. A gyermekek halandósága azonban ijesztően nagy. Hazánkban ugyanis részint a közegészségi érdekek iránti indolentia, részint a tudatlanság és itt-ott a szegénység, de legfokép a népnél a gyermekek egészsége és élete iránt mutatkozó közöny miatt a gyermekek halandósága legnagyobb az összes európai művelt államok között és egyedül Oroszország az, hol a viszonyok még kedvezőtlenebbek e tekintetben. Ugyanis mig 100 élveszülött közül (1891—1898. évek átlagában) Angolországban 22*57, Francziaországban 23-46, Poroszországban 28-ia, Olaszországban 31'07, Ausztriában 34-97 öt éven aluli korban elhalt gyermek esett, addig Magyarországban az ezen korú elhalt gyermekek száma 38-12 és Oroszországban 4304 volt, vagyis a gyermek-halálozási arányszám Magyarországban 15-55°/o-kal magasabb, mint a legkedvezőbb viszonyokat mutató Agliában. Nem alaptalan azonban az a feltevés, hogy közegészségügyünk folytonos javitása s a gyermekélet megmentésére irányuló czéltudatos törekvés mellett mi is elérhetnők a kedvező angol gyermekhalandósági arányt. Magyarországon ugyanis a jelzett nagy gyermekhalandóság nem valamely megváltoztathatatlan faji vagy társadalmi viszonyokhoz kötött jelenség, hanem annak oka legfokép a szülők gondatlanságában rejlik s ennélfogva az állam beavatkozása igazolt és eredményekkel biztat. Bizonyítja ezt egy részről a kellő gondozásban nem részesült szegény sorsú ós különösen a törvénytelen születésű gyermekek nagyobb halálozási arányszáma; más részről pedig az a körülmény, hogy közegészségi viszonyainknak lassú bár, de folytonos javulása következtében nálunk a gyermekhalálozási arányszám az utóbbi években még azon államokénál is kedvezőbb változást mutat, melyek a gyermekvédelemre ós a közegészségügy gondozására már régóta a legtökéletesebb