Képviselőházi irományok, 1896. XXXIII. kötet • 929-979., CCCXL-CCCLXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-930. Törvényjavaslat több állami beruházás költségeinek fedezéséről
14 930. szám. A bérleti rendszer ugyanis ezen alkalmatlan és drága bérhelyiségeknél közelről sem elégíti ki a népoktatás és az államkincstár igényeit és érdekeit. A tulajdonosok sok esetben kizsákmányolják az állam kényszerhelyzetét, és a bérletek lejártával általában emelkednek a bérösszegek s súlyosbítja a bérhelyiségeknek az államkincstárra nézve káros voltát az, hogy az ilyen állami elemi iskolák a tanítók számának megfelelő számú tanulót a tantermek szűk volta miatt nem képesek befogadni, az ilyen iskoláknál a tanitói létszám nincs kellően kihasználva, ez a helyzet tehát az államkincstár érdekében tarthatatlan, mig az új rendszerrel több tanuló részesülhet a törvényes oktatásban. így tehát a jelen törvényjavaslattal nemcsak az czéloztatik, hogy a létező iskolák méltóan helyeztessenek el, de egyszersmind az is, hogy az állami iskolákba az eddiginél több tanuló is befogadható legyen. De nem helyes ezen rósz és drága bérhelyiségek további fentartása azért sem, mert az állam bérleti összegek czímén a legtöbb esetben annyi, sőt nem ritkán magasabb összegeket fizet, mint a mennyit azon állami elemi iskola állandó elhelyezésére fordítandó tőke évi törlesztési részlete kitenne. Helytelen a bérleti rendszer közegészségügyi szempontból, mert csak ritka esetben felel meg a bérelt iskolahelyiség a népoktatási és közegészségi törvény által kivánt kellékeknek; végül, a mi első sorban lett volna említendő, nem tarthatók fenn e rósz bérhelyiségek azon az állam tekintélyét mélyen sértő helyzet miatt, hogy az állam a többi iskolafentartókat iskoláik elhelyezési bajainak orvoslására alig szoríthatja a nélkül, hogy a saját intézetei tűrhetetlen állapotára való hivatkozást föl ne idézze. Mindezekre figyelemmel, az állam mint iskolafentartó nem térhet ki azon törvényes feladat elől, hogy az emiitett szükséglethez képest mintegy 600 új tanteremnek, 252 tanitó-lakásnak, a szükséges szolgalakásoknak, szertári helyiségeknek s közel 700 mellékhelyiségnek előállítására is az esetleg szükséges épület és telek-vásárlásokra az ez irányban gondosén összegyűjtött adatok és szabályszerű műszaki műveletek alapján megállapított 5,000.000 (ötmillió) korona beruházási hitelképen engedélyeztessék. A jelzett 5,000.000 K. hitel azonban nem lesz egészen új ^megterhelése az államkincstárnak, minthogy a jelzett állandó épületek előállítása esetén az ezekkel kicserélendő tantermek és tanitólakások eddigi lakbérösszege megtakarítható. Ezen öt millió korona 1901. évtől kezdve öt éven keresztül évenkénti 1,000.000 koronás részletekben lesz felhasználandó, mihez képest az épitési szükséglet a sürgősség sorrendjében öt évre osztatott föl. Az 1. §. g) pontjahoz : A törvénykezési épületek épitési költségeinek fedezésére az utóbbi években a hat millió korona épitési kölcsön szolgált. Ennek terhére lett az 1900. évi állami költségvetésben első részletként: 1. a brassói építkezésre 320.000 kor. 2. a kolozsvári » 520.000 » 3. a lőcsei * ......... 160.000 » előirányozva, hangsúlyoztatott azonban a költségvetés indokolásában, hogy ezen előirányzattal a kölcsön teljesen kimerül és sem az emiitett építkezések teljes befejezésére, sem pedig a további és elkerülhetlenül szükséges sürgői természetű építkezésekre fedezet rendelkezésre nem áll. A fentemiitett háromrendbeli építkezés teljes befejezése a jelzett összegeken felül még 1,240.000 koronát fog igényelni. — Ezen három építkezésen kivül azonban a legközelebbi három év alatt elkerülhetlenül s halaszthatatlanul szükséges még a következő négy építkezésnek foganatosítása, úgymint: 1. a lugosi törvényszék épülete .... 600.000 K. 2. a nyitrai » » 3. a sátoralj a-uj helyi » » 4. a székesfehérvári » * Összesen • > • \J\J\J.\J\J\J . . . 800.000 . . . 800.000 . . . 500.000 » » » . . . 2,760.000 K.
