Képviselőházi irományok, 1896. XXXII. kötet • 909-928., CCCXXXVIII-CCCXXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-919. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1901. évi állami költségvetésről
68 919. szám. forgalom nem várt mérvben fölveszi s hogy ennek következtében az őtkoronások contingensének megfelelő fölemelése megfontolás tárgya lesz. Az őtkoronások további kiveretése czéljából az Osztrák-Magyar Bank ezüst érczalapjának megfelelő része lesz felhasználandó, de minden esetre kellő figyelemmel arra, hogy az egykoronások contingense, melynek tetemes része még az állami pénztárakban van, forgalomba kerüljön. Az egyenes adók reformjának előkészítése annyira haladt, hogy az előadói tervezet a földadóra, házadóra, a tőkekamat- és járadékadóra, a mai II. osztályú keresetadóra és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adójára nézve már elkészült. Bejelentette továbbá a pénzügyminister, hogy az egyenes adók tervbe vett reformjával kapcsolatosan a földadó helyesebb és igazságosabb megosztása czéljából az érvényben álló földadó-kataszter átvizsgálása is végrehajtandó lesz. Ezen átvizsgálás czélja a többi között az 1875. évi VII. törvényczikk 12—13. §-aiban emiitett becslő járásoknak és osztályozási vidékeknek czélszerű újabb kikerekitése mellett a mívelési áganként és minőségi osztályonkint megállapított tisztajövedelmi fokozatban az azok megállapitása óta megváltozott viszonyok következtében beállott aránytalanságok, esetleg eredeti tévedések kiigazítása. Hogy ezen átvizsgálás megindítása alkalmával már tájékozva legyen arról, hogy a földadó megosztása tekintetében hol észlelhetők a jelenleg adóalapul szolgáló földadó-kataszteri munkálatokban aránytalanságok, s hol volna indokolt a meglévő becslőjárások vagy osztályozási vidékek újabb beosztása, és az érvényben álló tisztajövedelmi fokozatok változtatása, a pénzügyminister elhatározta, miszerint ebben az irányban előtanulmányokat végeztet s tájékoztató adatokat szerez be és ez iránt időkímélés okából a szükséges, intézkedéseket már meg is tette. A közigazgatás átalakítása nem lehet többé a mostani országgyűlés feladata. Ennélfogva mint ideiglenes intézkedést helyeseltük egyrészt, hogy a kormány a vármegyék dotatiójára ezúttal is nagyobb összeget irányzott elő, másrészt hogy egyes, különösen sürgős kérdéseknek novellaris utón való rendezésével foglalkozik. Tudomásul vettük a kormányelnöknek, mint belügyministernek azt a kijelentését is, hogy a mennyiben a közigazgatás egész complexumának reformját a viszonyok hosszabb ideig késleltetnék, nem fog idegenkedni attól, hogy az egészségügy korszerű szervezéséről külön törvényjavaslattal lépjen a törvényhozás elé. Örömmel fogadtuk azokat az egybehangzó tudósításokat, melyek szerint Magyarországnak a párisi kiállításon való részvétele meghozta a kivánt gazdasági és erkölcsi eredményeket. Helyeslőleg vettük tudomásul a kormánynak azt a tervét is, mely szerint a magyar kiállításnak egyes részeit, különösen pedig annak nagybecsű mezőgazdasági csoportját itthon külön kiállításon a hazai közönségnek bemutatni és a mennyire lehet, közintézményeink számára fentartani óhajtja. Utalással a kereskedelemügyi ministerium költségvetéséről szóló jelentésünkre, felemlítjük e helyen, hogy a kiállítás czímén az 1901. évben még némely kiadások fognak felmerülni. Ezek a kiadások ezúttal is úgy, mint a korábbi években történt, a jövő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatba a fedezetnek felemlitésével fognak felvétetni a végből, hogy a költségvetésnek kiegészítő részét tegyék. Mindezek után kötelességünk volt vizsgálni az államháztartásnak szilárd rendjét és figyelmünket, valamint a törvényhozásnak figyelmét arra irányítani, hogy a költségvetés egyensúlya sem most, sem a készülő vagy általánosan sürgetett reformok és új alkotások folytán meg ne zavartassák. Fel kellett tennünk azt a kérdést: biztosítva van-e az államháztartásnak egyensúlya, a melyért a múltban annyi terhet vett vállaira az ország és a melyhez állami consolidatiónknak legbecsesebb feltételei fűződnek? Ezeket vizsgálva, arra a következtetésre jutottunk, hogy az előirányzatban fenn van tartva annyi reservánk, a menynyire szükségünk van,, hogy az államháztartás egyensúlyát még egyes jövedelmi forrásoknak
