Képviselőházi irományok, 1896. XXXII. kötet • 909-928., CCCXXXVIII-CCCXXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-919. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1901. évi állami költségvetésről

66 919. szám. tételeit, a mint azok az 1901. évre praeliminálva vannak, összehasonlítja az utolsó, tehát az 1899. évi zárószámadás tényleges eredményeivel. Az állam főbb jövedelmi forrásaiból az 1901. évre előirányzott bevételek, összehasonlítva az 1899. évi zárszámadási tényleges eredményekkel. (Koronákban). 1899. évi 1901. évi Az 1901. évi előirányzat Bevételek tényleges . az 1899. évi tényleges eredmény előirányzat eredménynyel szemben korona korona korona , Egyenes adók 224,348.983 209,825.000 — 14,523.983 Fogyasztási és italadók . . . 158,584.827 163,460.000 + 4,875.173 Bélyeg . . 32,663.436 32,560.000 — 102.836 Jogilletékek . . . . . . . 48,002.154 47,488.100 — 514.054 Díjak . 1,242.993 1,416.400- + 173.407 Dohányeladás 106,543.803 105,516.000 — 1,027.803 Lottójövedék 2,430.656 2,430.400 256 Sójövedék 32,405.367 32,558.510 + 153.143 M. kir. állami vasgyárak . . 33,766.014 34,485.700 + 719.686 Posta, távírda és távbeszélő . 45,917.722 50,000.000 + 4,082.278 Állami vasutak ..... 202,684.023 211,596.000 + 8,911.977 Erdők • . . 19,457.420 19,097.750 — 359.670 Kitűnik ebből a kimutatásból, hogy bár bevételeink nem folynak már oly bőven, mint a gazdasági fellendülés korábbi éveiben és bár az adózók szolgáltatási képességének nagyobb megfeszítésétől minden téren tartózkodnunk kell, bár üzemeink sem kecsegtetnek az előirányzatot túlhaladó eredményekkel : mégis rezerváinkat ki nem mentettük, mivelhogy az előirányzat legelső jövedelmi forrásunknál, az egyenes adóknál tetemesen mögötte marad a zárószámadási tényleges eredményeknek, a második forrásnál pedig, a fogyasztási és italadőknál a nagyobb előirányzat igazolva van az által, hogy a jövő évben az átutalási eljárásból oly jövedelmeket vehetünk biztos kilátásba, melyek az 1899. évben még rendelkezésünkre nem voltak, de melyeknek összegéről már az 1900. év első felének forgalma is igen biztató adatokat szolgáltat. Ezeknek alapján várhatjuk, hogy a bevételi előirányzat főbb tételeiben beválni fog. Az üzemeknél nem találkozunk nagyobb terjeszkedéssel, a hol pedig, mint az Államvasutaknál, a posta- és távirónál a kiadások emelkednek, ott megfelelő nagyobb bevételek is vannak előirányozva. Viszont az állami vasgyáraknál ugy a bevételek, mint a kiadások nagyobb mértékben redukáltatnak, a mi következménye egyrészt a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek, a mely különösen ez üzemnél érezhető, de jele másrészt annak is, hogy a kormány ezen a ponton nem a terjeszkedés rendszerét követi, hanem nyíltan számol a kérdéses iparágaknak a magániparra nézve is megnehezült helyzetével. Feljegyezzük ide a pénzügyministernek a bizottsági tárgyalások során tett azt a nyilatkozatát, mely szerint jövőre főképen oly új iparágakat óhajt a gyárak üzemébe vonni, a melyekkel a hazai magánipar eddig nem foglalkozott és foglalkozni ezután sem óhajt. A kormány ezen az utón is érvényesíteni törekszik azt az alapelvet, mely szerint Magyarországnak a közös hadsereg szállításaiban a hozzájárulási aránynak megfelelő rész feltétlenül biztosítandó. Ugy maga ez a tény, mint a benne a köszállitások tekintetében kifejezett irány bizottságunknak helyeslésével találkozik.