Képviselőházi irományok, 1896. XXXII. kötet • 909-928., CCCXXXVIII-CCCXXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-918. A vizügyi bizottság jelentése "a közérdekű öntöző csatornák létesitéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

918. szám. 45 Azon kérdést illetőleg, hogy az öntöző csatornák kivitele ki által s mily módozatok mellett biztosittassék, a bizottság általánosságban helyesli a törvényjavaslatban foglalt azon alapelvet, mely szerint a csatornák az azokat használó érdekeltség tulajdonaként épittetnek ki, s tekintve, hogy ily csatornák a legtöbb államban csak állami támogatás mellett voltak létesíthetők, az érdekeltségnek állami támogatásban való részesítését is elfogadja. Elfogadja pedig különösen azon forma mellett, mely formában az állami támogatást ezen törvényjavaslat tervezi, mivel ezen forma mellett a társulati keret fejlesztése már maguknak az érdekelteknek is különös előnyével jár, s igy az öntöző érdekeltség lesz a legtevékenyebb előharczosa az öntözés eszméjének minél tágabb körű terjesztésénél. Helyesli a bizottság a törvényjavaslat azon czélzatát is, hogy a csatornaépítési munkálatok költségeinek fedezésére felveendő kölcsön telekkönyvi kitüntetése, s a biztosítékul szolgáló jószágtestek azonosítása lehetőleg egyszerűsittessék, s miután úgy .találta, hogy a telekkönyvi kitüntetésre vonatkozó eljárás a telekkönyvi rendtartás keretébe is helyesen lett beillesztve, s hogy az azonosítási eljárásnál biztosított nyilvánosság a magánjogi érdekek kellő védelmére a módot megadja, a törvényjavaslat ide vonatkozó intézkedéseit általánosságban szintén elfogadja. v A törvényjavaslat részletes tárgyalásánál a bizottság a vízügyi s pénzügyi bizottságok részéről javasolt módosításokat a maga részéről nagyobbrészt szintén elfogadja, azonkívül azonban javaslatba hozza, hogy az 5-ik §-nál szabatosan megjelöltessék azon körülmény, hogy kik a társulat alapító tagjai. E végből az idézett szakasz első kikezdése harmadik sorábaa az »alapitó tagok« helyett: »az érdekeltség«, ugyanazon kikezdés negyedik sorában »területeik« helyett: »területek« szavak felvétele s második küldésként a szakasz következő kiegészítése javasoltatik: »Azok, kik a társulat alakulása alkalmával lépnek be a társulatba, a társulat alapító tagjai.« A hatodik szakasz második kikezdésének negyedik sorában a »társulat mellett« szavak helyett: »társulás mellett« szavak felvételét tartja helyesebbnek, mivel ezen szakasz még csak a társulat-alakítás előzményét tárgyalja. A 9-ik szakasz első kikezdésének harmadik sorában az »és« szócska után »ezeknek« felvételét és a »viszonyukat« szónak »viszonyát« szóval való felcserélését tartja szükségesnek, mivel különben az ott mondottak a társulat tagjaira is vonatkoztathatók, a mi pedig az illető szakasz által czélozva nincs. Ugyancsak az értelemzavar kikerülése végett szükségesnek tartja a bizottság, hogy a 10. §. második kikezdés második sorában a »berendezését« szó után »az ő« szavak is beiktattassanak, a 12. §-nál pedig a második sorban az »és« után s az »annak« szók törlése mellett »a kölcsön« szavak, s ugyanott a »törlesztési« szó után »járulékainak« szó tétessék, egyúttal pedig az 5-ik sorban a »§§« jelzés után »ai« szócska iktattassék. A 13-ik §-nál »viziműveinek« után: »s a társulat czéljaira szükséges viznek« szavak felvételét tartja szükségesnek, mert a vizimüvek csak a vízhasználat gyakorlására szolgálnak, s igy az engedélyezés lényegét a vízhasználati jog képezi. A 18. §-nál az első kikezdés 5-ik sorában a szövegezés helyessége érdekében • »megszünte után« szavak után »pedig« szócska iktatandó. Szükségesnek tartja a bizottság, hogy a 21. §. harmadik kikezdésének első sorából »felelősség terhe alatt« szavak elhagyassanak, minthogy ennek meghagyása esetén a felelősség tartalmát is meg kellene a törvényben jelölni, ezen tartalom meghatározását pedig helyesebbnek tartja fentartani az alapszabály részére, hol a választmány egyéb kötelesség-mulasztásának következményei is részletesen megjelöltetni szoktak. A 28. §. czélja az, hogy megjelöltessék az állami támogatás legnagyobb mértéke,