Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-893. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a szentlőrincz-slatina-nasiczi helyi érdekű vasut drávaparti átrakodó állomásának s az ahhoz vezető teherszállitó szárnyvonalnak engedélyezése tárgyában

893. szám. 153 a nyilt pályából kiágazó s a Dráva jobb partján »Noskovce Drávapart« elnevezéssel létesítendő vasúti és hajózási átrakodó állomásig vezetendő, kizárólag áruszállításra berendezendő szárnyvonal hossza 1'29 kilométer. A szabványos nyomtávval épitendő szárnyvonal akként rendezendő be, hogy azon a vonatok óránként 15 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. ^ A kanyarulatoknak a nyilt pályán 170 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A nyilt vasúti átereszek és hidak hordszerkezetei általában 5.000 kg. keréknyomás és a szabályszerű igénybevételek alapulvételével szerkesztendők. A felépítményhez folyóméterenként 23*6 kilogramm súlyú aczélsínek alkalmazandók. A kiépítendő pályán »Noskovce Drávapart« elnevezéssel egy vasúti és hajózási átrakodó állomás létesítendő. A drávaparti állomás és Noskovce között üzleti távbeszélő létesítendő. A szárnyvonal és átrakodó állomás tényleges építési és üzletberendezési költsége 124.000 koronában állapiitatott meg, a mely összeg az aránylag jelentékeny mennyiségű partbiztositási munkáknál felmerülhető koczkázat elkerülhetetlen számbavételében bírja indokolását. A szentlőrincz-slatina-nasici helyi érdekű vasútnak 4,020.000 forintban (8,040.000 koronában) megállapított tényleges építési tőkéje ehhez képest a szárnyvonalnak 124.000 koronát kitevő építési és üzletberendezési költségeivel felemelve 8,164.000 koronát tesz ki. A tőkefelemelés, annak 35°/o 43.400 korona erejéig törzsrészvények, 65°/o-a vagyis 80.600 korona erejéig pedig 5°/o-os maximalis osztalékra jogosító elsőbbségi részvények kibocsátása utján lesz beszerzendő A szárnyvonal tényleges építési költségeinek 35°/o-ára kibocsátandó összes törzsrészvényeket a helyi érdekű vasutrészvénytársaság és az építési vállalat szerződéses megállapodása értelmében az épitési vállalat veszi át s így a szóban forgó szárnyvonal mindennemű törvényhatósági, községi és állami hozzájárulás nélkül épül ki. A szárnyvonal üzletét — a fővonaléval együtt — a m. kir. államvasutak fogják kezelni s a végből, hogy az átrakodó állomás és szárnyvonal a m. kir. államvasutakkal való versenyre fel ne használtathassék, ez utóbbiak részére engedélyokiratilag biztosíttatott a szállítási feltételek és az alkalmazandó viteldíjak önálló megállapithatásának joga. A szárnyvonal engedélyidő-tartama, valamint az 1880 : XXXI. és az 1888 : IV. törvény- czikkek által biztosított adózási kedvezmények a szentlőrincz-slatina-nasici helyi érdekű vasút építésére és üzletére az 1894. évi XXIII. törvényczikk alapján kiadott engedélyokirat illető §-aiban megállapított határidőkben azokkal egyszerre járnak le, a mint hogy a szárnyvonal megváltása, háramlása stb. tekintetében is az alapengedélyokirat határozmányai irányadók, melyeknek érvénye a fentismertetett függelék határozmányai által nem érintett részében a szárnyvonalra is változatlanul kiterjed. Midőn még tisztelettel megjegyezném, hogy a többször emiitett létesítmények építésére és üzletére vonatkozó engedély kiadása a szentlőrincz-slatina-nasiczi helyi érdekű vasút forgalmának fellendítése érdekében fölötte kívánatos volt, továbbá, hogy a szárnyvonalat a ministerium előzetes törvényhozási felhatalmazás nélkül engedélyezhette, miután nem egy új helyi érdekű vasút létesítéséről, hanem egy már létező törvénynyel engedélyezett helyi érdekű vasútnak egy vontató szárnyvonallal és egy átrakodó állomással való kiegészítéséről van szó, — van szerencsém tisztelettel kérni a képviselőházat, hogy ezen jelentésemet az előadottakhoz képest tudomásul venni és azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapest, 1900. évi október hó 6-án. Hegedűs Sándor s. k., kereskedelemügyi m. Mr. minister. KÉPVH. IROMÁNY. 1896 — 1901. XXXI. KÖTET. 20