Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-892. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a magyar-északnyugoti helyi érdekű vasut kuttibroczkó-országhatárszéli vonal részére eső tényleges épitési és üzletberendezési tőkének felemelése és ezzel kapcsolatos egyes épitési és üzletberendezési feltételek módositása tárgyában
892. szám. 147 lundenburgi összeköttetés mielőbbi létesithetése érdekében a nevezett vaspálya-társaság követelését elfogadta és a kutti-broczkó-országhatárszéli vonalra nézve új részletes terveket dolgozván ki, — ezen vonalrésznek az újabban kidolgozott tervek alapján leendő megépithetését kérelmezte. . A kérdéses tervezet alapján megtartott közigazgatási bejárás alkalmával, továbbá a cs. kir. közös hadügyminister úr részéről azon követelmény támasztatott, hogy a Morva folyón tervezett hid ne fából, hanem végleges, tehát vasszerkezettel és elsőrendű, illetve 7.000 kilogramm keréknyomással biró mozdonyok számitásbavételével létesíttessék. A cs. kir. szab. Nándor északi vaspálya-társaság, a m. kir. államvasutak és a helyi érdekű vasut-részvénytársasag közt folytatott újabb tárgyalások eredményekép végül határszéli átadó állomásként, szintén eltérőleg az eredeti tervtől, nem a csatlakozó osztrák vonalrész Landshut állomása, hanem Kutti állam vasúti csatlakozó állomás vétetett kilátásba. Mindezen kivánalmak, illetve megállapodások a lundenburgi csatlakozásnak, illetve az amúgy is csak nagy nehézségekkel kieszközölhető volt osztrák vonalrész megépítésének újabb koczkára tétele nélkül elutasíthatok nem voltak. A tisztelettel előadott megváltozott helyzet azonban a kutti-broczkó-országhatárszéli vonal költségelőirányzatának, valamint építési és üzletberendezési feltételeinek átvizsgálását tette szükségessé, miután a vonalvezetés módosítása, a ilorva-hidnak végleges szerkezettel való ellátása, s a határszéli átadó állomásnak magyar területen való berendezése mellett, a magyar-északnyugoti helyi érdekű vasút építésére és üzletére kiadott engedélyokirat 7. §-ában a kuttibroczkó-országhatárszéli vonalra megállapított 210.000 forint (420.000 korona) tényleges építési és üzletberendezési tőke többé elégségesnek nem mutatkozott. . Az ez irányban megtartott tárgyalások eredményéhez képest a kutti-broczkó-országhatárszéli vonalrész tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének 1,180.000 koronára való felemelése és az építési, illetve üzletberendezési félté! elek módosítása tárgyában az engedélyt, — az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. t.-czikk 1. §-a alapján és •'/. alatt tisztelettel mellékelt »/. s a magyar-északnyugoti helyi érdekű vasút engedélyokiratát e részben kiegészítő II. függelék alakjában, a magyar északnyugoti helyi érdekű vasut-részvénytársaságnak, mint engedélyesnek, folyó évi augusztus hó 3-án kiadtam. Ezen engedélyokirati függelék lényegesebb határozmányait a következőkben van szerencsém tisztelettel ösmertetni: A kutti — országhatárszéli vonalrész hossza a módosított vonalvezetés szerint 6*86 kilométer. A végleges jelleggel (falazott hídfőkkel és pillérekkel és vashordszerkezettel) kiépítendő Morvahid hordszerkezete legalább 7.000 kilogramm keréknyomás alapul vételével létesítendő. Kutti állomás a határszéli átadó állomás igényeinek megfelelően kibővitendő. A kérdéses vonalrész tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 1,180.000 korona, — mely összegből engedélyes részvénytársaság forgalmi eszközök beszerzésére 25.000 koronát, tartalék képzésére pedig 50.000 koronát tartozik fordítani. Az 1,180.000 koronányi tényleges építési és üzletberendezési tőkében az engedélyokirat 7. §-a értelmében megállapított 420.000 korona (210.000 frt) már benne foglaltatván, a változott helyzet folytán előállott tőkeemelés 760.000 koronára (380.000 frt) rug. Ezen 760.000 korona többköltségét legnagyobb részben a Morva-hidnak vasszerkezettel való megépítése idézi elő, mely követelmény egymaga 312.000 korona többkiadást okoz, ezen felül Kutti államvasuti állomásnak határszéli átadó állomássá való kibővítése 97.000 korona többköltséggel jár, míg a két tétel levonása után fenmaradó 351.000 korona a vonalnak nehezebb, nevezetesen ártéri területre történt áthelyezése és a tartalékalapnak szükségessé vált szaporítása folytán állott elő. 19*
