Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.
Irományszámok - 1896-891. A kereskedelmügyi m. kir. miniser jelentése az országgyüléshez, a kovácsháza-kupapusztai keskenyvágányú vasutnak a kovácsháza-csabai helyi érdekű vasut kiegészitő részét képező teherárúszállitó szárnyvonalként történt engedélyezése tárgyában
891. szám. 131 Ezen feltételeknek elég tétetvén, a pályát azóta a teherszállítás czéljaira mindenk igénybe veheti. Miután azonban az 1880. évi XXXI. és 1888 .évi IV. törvényczikkek által a helyi érdekű vasutak számára biztosított kedvezmények a magánhasználatra épült, s az előadottak szerinti legújabban korlátolt közforgalomra be is rendezett kovácsháza-kupapusztai vasutvonalat nem illetik meg, s miután a pályatulajdonos részvénytársaság által az ugyanannak tulajdonát képező kovácsháza-csabai helyi érdekű vasútvonal tőkéjére kibocsátott czímleteket a magánhasználatú vasút építési költségeinek beszerzésére kibocsátott czímletektő! eltérőleg, — az engedélyidőn belül törleszteni tartozik, ezen körülmények következtében pedig a kovácsháza-kupapusztai korlátolt közforgalmú iparvasut üzleti számadása, a kovácsháza-csabai helyi érdekű vasutétól elkülönítve volna vezetendő: ennélfogva a részvénytársaság elhatározta, hogy a helyi érdekű vasúti jelleggel nem biró kovácsháza-kupapusztai vonalát a jelzett közforgalmi, elszámolási és kezelési tekinteteknél fogva helyi érdekű vasuttá alakitja át, s ezen elhatározásához képest a kovácsháza-kupapusztai vonalnak a kovácsháza-csabai helyi érdekű vasút tartozékát képező szárnyvonalként leendő engedélyezését kérelmezte. Ezen kérelem folytán a szóban levő vonalat illetőleg folyó 1900. évi márczius hó 21-én szabályszerű engedélyezési tárgyalás tartatott, melynek során constatáltatott, hogy a kovácsházakupapusztai vonalnak a kovácsháza-csabai helyi érdekű vasút tartozéka és kiegészítő részeként leendő engedélyezése ellen sem forgalompolitikai, sem egyéb köztekintetekből észrevétel nem tehető és hogy e vonalnak építése és üzleti berendezése a kovácsháza-csabai keskenyvágányú helyi érdekű vasútra, illetve annak szőllősmajori szárnyvonalára nézve engedélyokiratilag megállapított feltételekkel teljesen megegyezvén, a már kiépült, sőt évek óta forgalomban is levő vonal átminősítésének műszaki akadálya nincsen. A tisztelettel előadottaknál fogva a szóban forgó iparvasutként már kiépített, s korlátolt közforgalomra be is rendezett szárnyvonalnak a kovácsháza-csabai h. é vasút kiegészítő részét képező teheráru-szállító vonalként leendő üzletben tartására vonatkozó engedélyt, — az 1880: XXXI. és 1888: IV. törvényczikkek 1-ső §-a alapján, a fővonal engedélyokiratát e részben kiegészítő »függelék« alakjában az »Alföldi Első Gazdasági Vasút Részvény társaságinak mint engedélyesnek folyó évi augusztus hó 3-án kiadtam. Ezen •/. alatt tisztelettel mellékelt függelék, valamint az annak kiegészítő részét képező, ./• s a meglevő pályaállapotnak megfelelően megállapított építési és üzletberendezési feltételek leglényegesebb határozmányait, a következőkben van szerencsém ismertetni: A •//. alatt tisztelettel csatolt helyzetrajzban feltüntetett s a kovácsháza-csabai keskeny- .//. vágányú helyi érdekű vasút »Kovácsháza« állomásától a Ref.-Dombegyháza határába eső Kupapusztáig vezető 76 centiméter nyomtávolságú keskenyvágányú vasútvonal építési hossza, az érintett gazdaságokba vezető, s az illető földbirtokosok tulajdonát képező rakodó vágányok nélkül 15*4 kilométer. A pályán a »Gzikóhalom« elnevezésű végállomáson kivül még csak egy kitérő megállóhely van, de az utóbbi csak egész kocsirakományoknak fel- és leadására van berendezve. Valamint a társasági fővonalon a kovácsháza-csabai helyi érdekű vasúton is csak heti három vonatpár menetrendszerű közlekedtetésére nézve áll fenn engedélyokirati kötelezettség, úgy a kupapusztai szárnyvonalon is csak e minimalis vonatszám menetrendszerű közlekedtetésére nézve állana fenn engedélyes társaság kötelezettsége. Ezen kötelezettség azonban a szárnyvonalra nézve gyakorlatilag azon okból nem érvényesíthető, mert ezen szárnyvonal községeket egyáltalán nem érint és igy mindaddig, a míg folytatólag ki nem épül, nem is áll elő annak szüksége, hogy azoi rendszeres személyszállítás folytattassék. A személyszállítás rendszeresítése e mellett a jelen esetben az engedélyes társa17*
