Képviselőházi irományok, 1896. XXXI. kötet • 883-908., CCCXXX-CCCXXXVII. sz.

Irományszámok - 1896-883. A magyar királyi állami számvevőszék pótjelentése a törvényhozás által enedélyezett évi hitellel szemben (1899:VIII. törvényczikk) az 1899. számadási év pótnegyedében a közigazgatási biróságnál, továbbá a belügyi, a pénzügyi, valamint a vallás- és közoktatásügyi ministeriumoknál előfordult túlkiadások- és előirányzat nélküli kiadásokról

883. szám. 5 állami alkalmazottak után hátralékban maradt előlegtéritmények végleges elszámolásából származnak. 3. czímhez. (Földadó-nyilvántartás, kataszteri helyszinelési felügyelőségeik és a kolozsvári kataszteri igazgatóság.) E czírn személyi járandóságainál a túllépés abban találja magyarázatát, hogy ezeknél az ágazatoknál alkalmazott tisztviselők közül az egyesitett személyzeti létszámon belül magasabb fizetési fokozatban több van alkalmazásban, mint a mennyi a költségvetésben előirányozva volt. 4. czímhez. (Állami pénztárak.) A csekély túlkiadás onnan származik, hogy az előirányzott l°/o intercalare elérhető nem volt. 7. czímhez. (Jogügyi igazgatóságok.) A dologi kiadásoknál a túllépést a budapesti jogügyi igazgatóság egyes helyiségeiben eszközölt légszesz-felszerelési, asztalos- és kárpitosmunkálatok idézték elő. 11. czímhez. (Bányászati és erdészed akadémia Sélmeczoányán és bányásziskolák.) E czím dologi és üzleti kiadásainál a túllépés részben a selmeczi akadémia fűtési költség-többletéből ered, részben pedig egy bányásziskolai tanárnak a bánya- és kohógépek tanulmányozása végett történt kiküldetése folytán állott elő. Ehhez járultak még a selmeczi akadémiánál az ásványtangeológiai tanszék felszerelése és a tanszer-gyűjtemény kiegészitése folytán felmerült, előre nem látott kiadások is. 12. czímhez. (Egyenes adók és földtehermentesitési pótlékok.) A kezelési, kivetési és beszedési költségeknél a kiadási többletet főképen az a túllépés okozta, mely. az »Adókivetési költségek és jutalmazások az adókivetés körüli különös közreműködésért« alrovaton fordul elő és abban leli indokát, hogy a fennálló adókezelési törvény értelmében az 1899. évben a III. osztályú kereseti adó az ezen adót fizető összes adókötelezettekre három év tartamára újból volt kivetendő, mi által úgy az adókivető, mint az adófelszólamlási bizottságok tárgyalásai hosszabb időt s nagyobb költséget is vettek igénybe. Azonkívül a »Kamattéritések« és ^Adóbehajtási költségek és jutalmazások az adóbehajtás körüli különös közreműködésért* alrovatokon is mutatkozik a tényleges szükséglet által előidézett túlkiadás, a mennyiben az előre fizetőket az őket megillető kamattéritésekben részesíteni kellett és mert a szoros értelemben vett Magyarország több vármegyéjében, valamint Horvát-Szlavonországok területén a régi adóhátralékok rendezésével megbízott kirendeltségek működése folytán előre nem látott kiadások merültek fel. Ezen czím 3. »A horvát-szlavón földtehermentesitési adósság évi törlesztési, kamat- és kezelési szükséglete« rovatánál mutatkozó eltérés annak tulajdonítandó, hogy az utalványozásként kimutatott összegben az átfutó kezelés is benfoglaltatik. Az időközben elkészült zárszámadás szerint a tiszta kiadás 362.206 frt 82 krt tesz s igy a 362.016 frt előirányzattal szemben 190 frt 82 kr. túlkiadás állott elő, mely abban találja magyarázatát, hogy a kezelési költségek előre pontosan meg nem állapithatók. 13. czímhez. (Fogyasztási és italadók.) E czím 3. »A mezőgazdasági szeszfőzdék részére járó jutalmak* rovatán mutatkozó túlkiadást a mezőgazdasági szeszfőzdék számának emelkedésével kapcsolatban a szesztermelés növekedése s igy a jutaimi alap fokozódása idézte elő. Ezen czím 5. »A zárt városokat, valamint a nyilt községeket az 1888. évi XXXV. t.-cz. 69. §-a értelmében megillető részesedési jutalék« rovatán mutatkozó túlkiadás onnan származik, hogy Budapest székes főváros részére az 1899. évi VI. t.-cz. 1, §-a alapján az állami italmérési jövedék tiszta jövedelmi többletéből eredő részesedési jutalék gyanánt 740.676 frt 32 kr. előleg lett kiutalva, mely előleg kiegyenlítését a tárgyévet követő években fogja találni. 15. czímhez. (Bélyeg.) A dologi kiadásoknál mutatkozó hiteltúllépés egyrészt a bélyegjegyek és bélyeges űrlapok növekedő forgalmából és az ezzel járó nagyobb tözsdíjból, más-