Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-858. Törvényjavaslat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról

858. szám. 81 A számadásokra a közzététel napjától számitott 15 napon belül a pénztár minden tagjának jogában áll észrevételeit írásban az igazgatósághoz benyújtani. A számadást a földművelésügyi ministerium központi számvevősége vizsgálja meg s az igazgatóságnak a felmentvényt a földmívelésügyi minister adja meg. A folyó évi kiadások fedezése után fenmaradó bevételből a mathematikai számítás szerint szükséges összeget első sorban díjtartalék képzésére kell fordítani. A bevételnek abból a részéből, a mely e díjtartalék kellő gyarapításán felül megmarad: egyfelől a rendkívüli esélyekre, másfelől a segélyek emelésére létesítendő külön-külön tartalékalapot kell gyarapítani. Azt, hogy e külön tartalékalapok a díjtartalék megfelelő gyarapítása után milyen arányban részesedjenek: az igazgatóság előterjesztésére a földmívelésügyi és a pénzügyi rainisterek egyetértőleg állapítják meg. A tartalékalapok vagyona első sorban az 1898 : XXIII. t.-cz. alapján létesült központi hitelszövetkezet kötvényeibe fektetendő be. — A tartalékalapok elhelyezése tekintetében az igazgatóság előterjesztésére a földmívelésügyi és a pénzügyi ministerek egyetértőleg határoznak. V. FEJEZET. Vegyes határozatok. 37. §. A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár tagjai az 1891 : XIV. t.-cz. 2. §-ában megjelölt esetekben a betegsegélyző pénztárba való belépés kötelezettsége alól nincsenek felmentve. Azon tagnak, a ki a betegsegélyző pénztárnak tagja, a munkás és cseíéd-segélypénztárral szemben a gyógykezeltetésre igénye nincsen: egyéb biztosított segélyekre való joga azonban épségben marad. 38. §. A mennyiben a tag az 1898 : XXI. t.-cz. értelmében az országos betegápolási alap terhére gyógykezelendő: a gyógykezelési költségeket a pénztár ezen alapnak meg nem tériti. 39. §. A munkaadó a tagsági könyvet a cselédtől akkor sem veheti el, ha a felvételi díjat s a tagsági díjat a cseléd helyett a bérbe való betudással vagy e nélkül ő fizeti. Ha azonban az a cseléd, a ki helyett a bérbe való betudás nélkül a gazda fizette a díjakat, öt évi szolgálati idő eltelte előtt lép ki a szolgálatból: a munkaadó által befizetett összeget annak megtéríteni köteles. 40. §. A tagsági könyvet zálogba venni, arra hitelezni, vagy azt bármely követelés fejében visszatartani tilos. E tilalom megszegése kihágást képez s tizenöt napig terjedhető elzárással és 200 korona pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyanezen büntetés alá esik az a munkaadó is, a ki a 8. §-ban megállapitott tilalom ellenére a sajátjából fizetendő 120 fillér hozzájárulást a cseléd bérébe betudja vagy azt a cseléd által magának bármily módon megfizetteti. Az eljárás az 1898 : II. t.-cz. 72. §-ában megjelölt hatóságok hatáskörébe tartozik. KÉPVH. IROMÁNY. 1896—1901. XXX. KÖTET. 11