Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában

66 857. szám. kodik, felhatalmazván a földmivelésügyi ministert, hogy e czélból a társulat mellé egy állandó biztost rendelhet ki, a ki a társulati élet összes mozzanatait megfigyelheti s a kincstár érdekeivel ellenkező határozatokat vagy intézkedéseket megfellebbezheti, sőt szükség esetén fel is függesztheti. Ki van azonban az idézett szakaszban mondva, hogy ezen képviselet költségei az állam által viselendök, s hogy a képviselet csak addig tart, mig az állami hozzájárulás meg nem szűnik. Ezen biztos hatásköre s kirendelésének czélja is lényegesen különbözik a javaslat 12. §-a alapján a vizjogról szőlő 1885. évi XXIII. t.-czikknek ezen társulatokra is hatályos 124. §-a értelmében kirendelt ministeri biztos feladatától s hatáskörétől, a mennyiben mig ez utóbbi kirendelésével a társulat önkormányzata bizonyos mértékig felfüggesztetik s a ministeri biztos a társulati szervek teendőit saját felelősségére intézi, addig a jelen szakasz alapján a biztos a társulat mellé rendeltetik és csupán ellenőrző szerepe van. A 28. §. megállapítja, hogy az állam terhére évenként mily összegű állami hozzájárulás engedélyezhető. Ezen szakaszban továbbá azon elv is élrvényre emeltetelt, hogy az állami hozzájárulás az állami kiadások növekedésének kizárásával történjék. Ki van ugyanis mondva, hogy 1900. és 1901. évben az állami hozzájárulás azon 100.000 koronából fedezendő, mely az állami költségvetésben öntözési czélokra eddig is felvéve volt, 1902-től a hozzájárulás 100.000 koronáig ugyancsak a fentebbi czímen előirányzandó hitelből, a további 200.000 korona pedig a beruházások terhére számolandó el. A »beruházások«-nál ezen összeg előreláthatólag a megtakarításokból fedezhető lesz, s így azon érdekek, melyek az illető költségvetési czím alatt rendelkezésre álló összegekből nyertek kielégítést, a fentebbi intézkedések által hátrányt szenvedni nem fognak. Azon leghosszabb idő, a meddig az állami hozzájárulás évi járadék alakjában engedélyezhető s így egyúttal azon idő, a meddig az évi hitel ily czélon leköthető, 50 évben jelöltetett meg, mivel ez azon idő, a melyre a törlesztéses kölcsönök általában engedélyeztetnek. II. FEJEZET. A 29. §-ban kifejezés van adva annak, hogy a jelen javaslat értelmében működő öntöző társulatok által felveendő ama kiváltságos földhitélintézeti kölcsönök tekintetében, melyekre nézve az 1889. évi XXX, t.-cz. hatályos, és a melyek felvehetésének előfeltétele gyanánt a most idézett törvény 33. és 37. §-ai a kormánynak a tervek s költségvetés készítésénél, valamint a munkálatok foganatosításának s karbantartásának ellenőrzésénél bizonyos beavatkozási jogot s ellenőrzési hatáskört biztosítanak, eme beavatkozási és ellenőrzési jog helyébe azon általánosabb és szélesebb jogkör lép, melyet a kérdéses öntöző társulatokkal szemben a kormánynak a jelen törvény megad. Kétségek megelőzése végett e §. egyszersmind kimondja, hogy a hitelképesség határa tekintetében az idézett törvény 34. §.-ának rendelkezései az irányadók. Előírja továbbá ezen §., hogy az esetre, ha a társulat kölcsönt vesz fel, azon körülmény telekkönyvileg feltüntettessék mindazon telekkönyvi jószágtesteken, melyeknek habár csak egy része is, a társulat kötelékébe tartozik Ezen esetre az 1889. évi XXX. t.-cz. 36. §.-a is intézkedik ugyan, ennek első kikezdése értelmében azonban a telekkönyvi feljegyzés annak kitüntetésére irányul, hogy az illető