Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.

Irományszámok - 1896-857. Törvényjavaslat közérdekű öntöző csatornák létesitése tárgyában

857. szám. 55 Ha az öntözi) csatornákat az állam létesiti, esetről-esetre kellene külön törvényhozási intézkedéssel a tervbe vett öntöző csatorna létesítésére szükséges költségeket törvényhozásilag megszavaztatni és a csatornalétesitéssel kapcsolatos kérdéseket rendezni. Hasonlóan esetről-esetre való törvényhozási intézkedés szüksége merülne fel, ha nyerészkedésre alapított részvénytársaságra bízatnék az öntöző csatornák építése, mert ezeknek létesítése jogok adományozásával járna, a mely jogok a Ferenczcsatorna-társulatra vonatkozó engedélyokmányhoz hasonlóan csak törvénybe czikkelyezés útján nyerhetnének elintézést. (1870 : XXXIV. t.-cz. és 1873 : XVII. t.-cz.) Míg ellenben, ha az öntöző társulatokat a vizjogról szóló 1885 : XXIII. t.-cz. keretén belül szervezzük, egy általános törvényben mindazok az intézkedések megtehetők, a melyek egy ily öntözésre alakult társulat helyes szervezése és az állami hozzájárulás biztosítása végett a vízjogi törvény határozmányain túl szükségesek. Ezen szempontból vezéreltetve készült a jelen törvényjavaslat. A javaslat 1. §-ában felhatalmazás foglaltatik arra, hogy közérdekből vagy magasabb közgazdasági érdekből öntöző társulatok alakulása, ezek, valamint a vizi társulatok által tervezett közérdekű öntöző csatornák létesítése megfelelő állami segély nyújtása által elősegíthető legyen. A közérdek vagy magasabb közgazdasági érdek fenforgását a földmívelésügyi minister állapítja meg s részben e czélból, részben pedig, hogy a vállalat helytelen alapokra ne fektettessék, feltételül ki van kötve, hogy a tervek kormányhatóságilag felülvizsgáltassanak ép ugy, mint azok az ármentesitő munkálatok tervei, a mely munkálatok az 1884. évi XIV. t.-cz. és az 1885. évi XXIII. t.-cz. rendelkezései szerint az ármentesitésre alakult társulatok által állami kedvezmények mellett létesíttetnek. A 2. §. azon alapelvet tartalmazza, hogy az ily társulatok az engedélyezett vizmenynyiséget első sorban öntözési czélokra használhatják, egyúttal azonban biztosítva van részükre az a jog, hogy a folyókból kivezetett vizet az eredeti czél veszélyeztetése nélkül ipari és más czélokra is felhasználhatják. Szükséges volt ennek a törvényben kifejezést adni, mert a főczél, a melynek előmozdítását ezen javaslat tervezi, s a melynek megvalósítása érdekében az állam jelentékeny pénzbeli áldozatokat is hoz, az öntözés fejlesztése s terjesztése, ezen elv kimondása nélkül pedig a társulati befektetések más czélokra az öntözési érdekek hátrányával is kihasználhatók lennének. A 3. §. szerint házi czélokra, cséplőgépek működésben tartására, ültetvények öntözésére a csatornából vizet meríteni, — itatás, mosatás, usztatás, jégtermelés, fürdés stb. czéljaira a csatornából a vizet kiemelni, illetve kivezetni csak a társulat által megállapított s a földmívelésügyi minister által helybenhagyott külön szabályzatban előirt feltételek mellett szabad. Gondoskodva lett azonban azon esetről is, ha a társulat az ily vízhasználatokat akadályozná, a mennyiben ily esetre a jogorvoslat lehetősége fentartatott s a társulati rendelkezés ellen a felebbezési jog a földmívelésügyi ministerhez biztosíttatott. Gondoskodva lett továbbá arról is, hogy midőn oly esetben, midőn a vizkivezetés által idegen érdekek is érintetnek, azon munkálat csakis rendszeres hatósági engedély mellett legyen foganatosítható. Az említett szakaszban emiitett vízhasználatok, a. cséplőgépek működésben tartása érdekében gyakorolt vízhasználat kivételével ugyanazok, melyek a vízjogi törvény 25. §-ában szabadnak nyilváníttattak. A javaslat azonban a most idézett törvényszakasz rendelkezésétől eltérőleg a házi