Képviselőházi irományok, 1896. XXX. kötet • 855-882., CCCXIX-CCCXXIX. sz.
Irományszámok - 1896-858. Törvényjavaslat a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról
98 858. szám. hatja az emiitett kedvezményeket, mint a hogy ezek az intézményen kivül volnának megszerezhetők. Egészségügyi szempontból a létesitendő intézménynek még az az előnye is van, hogy a munkás hozzászokik, hogy az orvosi segélyt igénybe vegye, és igénybe fogja ezt venni oly betegségekben is, melyekben a gyógyítás költségeit a sajátjából tartozik fedezni. A) Várható kiadás. I. Baleset folytán beálló halál esetében a törvény szerint — tekintet nélkül arra, vájjon az elhalálozott munkás az emiitett kategóriák melyikébe tartozik — annak hátramaradt neje vagy kiskorú gyermekei egy- s mindenkórra 400 korona segélyt kapnak. Az ebből eredő teher meghatározására a németországi munkásbiztositás idevágó statisztikai adatai szolgáltak alapul, egyrészt, mivel ezek, mint 10 évi rendszeres, szakszerű megfigyelésnek eredményei, teljesen megbizhatók, másrészt, mivel saját hazai viszonyainkra vonatkozó ilynemű megbízható adatok egyáltalában nem állanak rendelkezésünkre. Nincs ok feltenni, hogy a baleseti koczkázat nálunk ugyanazon munkakörben a németországitól lényegesen eltérne. Az emiitett németországi statisztika szerint gazdasággal foglalkozó egy millió munkás közül baleset következtében meghal átlag egy évben 180 munkás. Minthogy a törvény szerint minden ilyen haláleset után 400 korona fizettetik ki, ennélfogva egy millió activ munkásnál ezen czímen a várható kiadás minden évben 72.000 korona. Egy-egy activ tagra esik tehát évenként kor. 0-072. Ezen kedvezményben úgy a rendes, valamint a rendkívüli tagok is részesülnek. II. Balesetek folytán beálló — ideiglenes munkaképtelenséget okozó — sérülések esetében a pénztárt háromféle kiadás terheli: a) a sérült munkásnak legfölebb 60 napon át nyújtandó 1 koronányi naponkénti segélypénz ; b) az orvosi kezelés díja; c) a szükséges orvosságok és kötőszerek ára. A rendelkezésünkre álló németországi statisztikai adatok szerint mezőgazdasággal foglalkozó egy millió munkás közül baleset folytán ideiglenesen munkaképtelenné válik egy év alatt 1650 munkás és a munkaképtelenség átlagos tartama egy-egy esetre 21 nap. Tekintettel a mi specziális viszonyainkra, óvatosság szempontjából ajánlatos azonban, a munkaképtelenség tartamát 30 napnak fölvenni. Ezek alapján egy-egy baleset folytán ideiglenesen munkaképtelenné vált munkás segélypénze átlag 30 koronával terheli meg a pénztárt. Az orvosi díj minden látogatásért átlag 1 koronában állapitható meg ; ezen a czímen tehát egy-egy ideiglenesen munkaképtelenné vált munkás részéről a pénztár 30 koronával van megterhelve. A szükséges orvosságok és kötőszerek árát egy-egy napra szintén 1 koronában lehet megállapítani, úgy, hogy az ebbeli teher is egy-egy eset után 30 korona. Ezen megközelítő érték ugyancsak a németországi munkásbiztositás ebbeíi tapasztalataiból van levonva; valószínű, hogy az ezen irányban szerzendő saját tapasztalataink inkább kisebb, mint nagyobb értéket fognak kimutatni.
