Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról
834. szám. 91 mázni külön helyhatósági állatorvosokat, a melyek a 10. §-ban nincsenek kifejezetten és föltétlenül a járási és városi m. kir. állatorvosok hatáskörébe utalva. : % §. ':, ; A törvényjavaslat 2. §-a Budapest székes fővárosra nézve kivételes intézkedéseket tartalmaz, a mennyiben egyfelől állatorvosainak mostani helyhatósági szervezetét fentartja, másfelől pedig az ott tartott állatvásárokon és állatkiállitásokon szükséges állatorvosi szakteendőket föltétlenül a földmivelésügyi minister által oda kirendelendő magyar kir. állatorvosokra bizta. A mi a jelenlegi helyhatósági állatorvosi szervezet meghagyását illeti, e részben figyelembe kellett vennem Budapest székes főváros törvényhatóságának az ország egyéb törvényhatóságaihoz viszonyítva különleges helyzetét és állatorvosainak jelenlegi szervezetét, mely ugy van beillesztve az egész hatósági szervezetbe, hogy megbolygatása lényegesebb és mélyrehatóbb változtatások nélkül nem volna eszközölhető. Különösen figyelembe vettem továbbá azon körülményt, hogy Budapest székes fővárosban az állattenyésztés jelentéktelenségénél fogva nem az egész ország állategészségügyét érintő, hanem a kizárólag helyi vonatkozású állategészségügyi, vagy jobban mondva az állategészségügygyei kapcsolatos közegészségügyi momentumok birnak jelentőséggel, minő különösen a nagymérvű húsfogyasztás s ebből kifolyólag a vágatások rendkívül nagy száma, tehát a levágásra kerülő állatok s különböző alakban közfogyasztási czélokra behozott húsok állatorvosi vizsgálata stb. Az e körül szükséges állatorvosi szakteendők ellátása pedig oly szoros összefüggésben van a helyi igazgatás szervezetével s a mit különösen figyelembe vettem, oly nagyszámú állatorvost igényelnek, hogy mind a székes főváros igazgatása, mind az államkincstár érdekében czélszerübbnek tartottam, hogy Budapest székes főváros állatorvosi szervezete az 1888 : VII. t.-czikkben foglalt rendelkezések alapján továbbra is meghagyassék. A mi pedig Budapest székes főváros ezen tisztán önkormányzati alapon szervezett állategészségügyi igazgatásának s állategészségügyi viszonyainak állami felügyeletét és ellenőrzését illeti, erre meg lesz a mód adva azon állami szakközeg kirendelésével, melynek állása mint kerületi állami állatorvosi állás szintén az 1888 : VII. t.-cz. alapján jelenleg is szervezve van s jövőben is meg fog maradni. De a mily indokoltnak véltem, hogy Budapest székes főváros meglévő hatósági állatorvosi szervezete egyáltalán fentartassék, ép oly nagy súlyt helyezek arra, hogy az ott tartott állatvásárok és állatkiállitások s ezekkel az ott összpontosuló állatforgalom állategészségrendőri felügyelete a helyhatósági állatorvosoktól elvétessék s kizárólag m.kir. állatorvosokra bizassék. Budapest székes főváros állatvásárainak és állatkiálUtasainak állategészségügyi jelentősége ugyanis nemcsak hogy messze túllépi a helyi jelentőségű érdekek határait, de a leghatározottabban országos érdeket képez, melynek megóvása akkor, a midőn az egész ország területén m. kir. állatorvosokra bizatik az állatorvosi közszolgálat, másra mint szintén a központi kormánytól kinevezett állami szakközegekre nem volna bizható. Csak néhány számadattal óhajtom illustrálni Budapest székes főváros állatforgalmának jelentőségét. Ezek szerint Budapest székes főváros szarvasmarha-vásárjaira 1898-ban 118.083 darab ökör, 6.987 bika, 8.080 fejős tehén, 41.280 vágó-tehén, 5.852 bika, 125.219 borjú, 81.647 juh, 42.923 bárány, 978 kecske hajtatott fel. A felhajtott összesen 431.049 darab állatból eladatott 424.032 darab, mely azonban csak részben használtatott fel levágásra Budapest székes főváros területén, mivel az itt forgalomba kerülő állatokból évente átlag 25°/o belföldön az ország összes vármegyéibe, 15—20°/o pedig a külföldre szállíttatik. 12*
