Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.
Irományszámok - 1896-827. A magyar királyi állami számvevőszék pótjelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1899:VIII. törvényczikk) az 1899. számadási év IV. negyedében a pénzügyministerium fejezeteinél előfordult túlkiadások és előirányzat nélküli kiadásokról
2 827. szám. 22. czímhez. (Perköltségek.) A nagyobb kiadást az előre nem látott szükségleti többlet idézte elő. A földmívelésügyi minister a maga részéről utalványozott tételekre nézve megjegyzi, hogy a mutatkozó túllépés nem kerülhető ki azon körülménynél fogva, hogy sem a perek mérvét, sem azok költségeinek nagyságát a közigazgatási hatóság nem befolyásolhatja. 24. czímhez. (Állami jószágok.) A befektetések rovata alatt mutatkozó túlkiadást ugyancsak a földmívelésügyi minister által közölt indokolás szerint elodázhatlan kegyúri építkezések elrendelése és foganatosítása idézte elö, de ennek a rovatnak túlkiadása az egész czím keretében elérendő megtakarításokkal előreláthatólag ellensúlyoztatni fog. 26. czímhez. (Fém- és opálbányászat.) Ezen czímnél az »Épületek fentartása, üzemi építkezések és napidíjak a nagybányai bányaigazgatóságnál« rovat alatt kitüntetett előirányzat nélküli kiadást ugyanaz a körülmény idézte elő, a melyet a pénzügyminister az 1899. számadási év II. negyedében előfordult hasonló eltérés (»Átmeneti kiadások« VI. fejezet, 18. czím alatt) indokolásául annak idején előadott, mig az »01áhláposbányai bányánál utazási költség« rovaton kimutatott előirányzat nélküli kiadás a bányaműnél alkalmazott s megbetegedett orvos helyettesítésével felmerült útiköltségekből eredt. Ugyanez a körülmény idézte elő a 27. (Fémkohászat) czímnél az »01áhláposbányai kohónál utazási kőltség« rovaton kimutatott előirányzat nélküli kiadást is. 29. czímhez. (M. Jár. államvasutak gépgyára, diósgyőri m. kir. vas- és aczélgyár és m. kir. állami vasmüvek.) A »Közterhek« rovatán az előirányzat csekélynek bizonyult s ennek folytán a túllépés elkerülhetetlenné vált. Az »Üzemi kiadások« rovatán pedig a túllépés a nagyobb mérvű megrendelések következménye. 33. czímhez. (Bányakapitányságok.) A személyi járandóságoknál a túllépés a segélydíjaknak az előirányzatnál nagyobb mérvben történt igénybevételéből keletkezett. 35. czímhez (Állami épületek.) Ezen a czímen az előirányzat nélküli kiadást az annak idején a kincstár tulajdonába átment szegedi államkölcsönös házak elárverezése alkalmával letett bánatpénzek végleges elszámolása és Szegeden a vásárhelyi Sugárút 38. szám alatt levő ház után 1894. és 1898. április hó 1-én esedékessé vált kölcsöntörlesztési részlet kifizetése idézte elő. B) RendkiTüli kiadások. Az »Átmeneti kiadások« VI. fejezete 1. (Központi igazgatás) czímének »A Budapesten alkalmazott és szolgálattételre beosztott nős vagy családos altisztek és szolgák rendkívüli segélyezésére« rovatán, továbbá az 5. (Állami jószágigazgatás) czímnél »A telepitvényes ügyek lebonyolítására és az állami javak eladásának előkészítésére szükséges tervek és helyszíni szemlék költségeire« és a 6. (Állami jószágok) czímnél az » Állami jószágoknál visszafizetett haszonbérek, késedelmi kamatok s egyéb gazdasági kiadások« rovatán, úgyszintén a »Beruházások« IV. fejezete 1. (Pénzügyigazgatóságok, fő- és székvárosi adófelügyelő, központi díj- és illetékkiszabási hivatal) czímének »A nagyszebeni pénzügyi épület újból felépítésére fordított több költség« rovatán és az »Ungvári pénzügyipalota építési és felülvizsgálati költsége« rovatán, továbbá az előirányzat keretén kivül a 6. (Sójövedék) czímnek a szlatinai csendőrségi laktanya újjáépítésére és a rónaszéki 130. tjkvi ingatlan vételára«, és végül a 7. (Állami jószágok) czímnek »Birtokvétel« rovatán kimutatott kiadások indokolásául ugyanazok a körülmények szolgálnak, a melyeket az 1899. számadási év L, II. és III. negyedében felmerült hasonló eltérések indokolásául a pénzügyminister annak idején már előadott, a többi újabb eltérésekre nézve a következőket hozza fel a minister:
