Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-833. Törvényjavaslat az 1899. évi XXII. t.-cz., valamint az 1899. évi XXIV. t.-cz.némely határozmányainak módositása tárgyában

833. szám. 47 E megtérítésnek mérve az évenkint őket megilletett mennyiség minden hektolitere után 3 korona 50 fillér összegben állapíttatik meg, mely megtérités a törzscontingens megvonásának esetére 70 koronával megállapított kártalanitás 5°/o-os évi kamatösszegének felel meg, és a contingens egy-egy hektoliterének ez alapon számított évi használati értókét fejezi ki. E megtérités iránti igény jogosultsága az 1899. évi XXII. t.-cz. 6. §-ában foglalt ama rendelkezésen alapszik, melynek értelme szerint ez a 40.000 hektoliter contingens meghatározott időre tényleg az ipari szeszfőzdéknek hagyatott, miért is ez tőlük ezen idő előtt megfelelő megtérités nélkül el nem vonható. E megtérítésben a javaslat szerint ugyanazok az ipari szeszfőzdék részesülnek, a melyek az 1899. évi XXII. t.-cz. 6. §-a értelmében e contingensböl jutalékot is igényelhettek volna. A javaslat lényegesebb rendelkezéseinek fentebb előadott indokolása után e helyen még a javaslat 5. §-ában foglalt rendelkezésre nézve kívánok megjegyzést tenni. Ez a szakasz a contingensnek az ipari szeszfőzdék között történő átruházását az eddigi feltételek mellett továbbra is megengedi, mig a mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve ilyen átruházást a jövőben nem enged meg. A contingens átruházását már az 1899. évi XXII. t.-cz. 8. §-a engedélyezte és e törvényes rendelkezés indoka az volt, hogy egyes szeszfőzdéknek mód nyujtassék arra, hogy a szesztermelést a részükre megállapítva levő törzscontingenst meghaladó mérvre állandóan is kiterjeszthessék. Ezt a módot ez ideig tényleg csak egyes ipari szeszfőzdék vették e czélra igénybe. Ebből az okból, és azért is, mert a mezőgazdasági szesztermelés érdekeltjei a contingens átruházás engedélyezésének megszüntetését kívánják, ez a javaslat az átruházást jövőben csak az ipari szeszfőzdék között engedélyezi. A contingensnek az ipari szeszfőzdék között történő átruházását azért vélem a jövőben is fentartandónak, mivel e szeszfőzdék contingensének, az e javaslat rendelkezéseihez képest a mezőgazdasági szeszfőzdék javára történő további apasztása folytán, a nagyobb ipari szeszfőzdék, melyek jelenlegi contingense is berendezéseikhez képest aránytalanul csekély, az ebből eredő hátrányokat még súlyosabban fogják érezni. Ezen iparunk fennállásának lehető biztosítása követeli ennélfogva azt, hogy az illető szeszfőzdéknek továbbra is megadassák a lehetőség arra nézve, hogy elégtelen contingensüket más ipari szeszfőzdétől megszerzendő contingenssel növelhessék, és legalább ezen az utón a vállalatukba tett költséges befektetések megfelelőbb hasznosítását lehetővé tegyék. A mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve ellenben az átruházást a fentebb már emiitett okokon kivül még abból az okból is megszüntetendőnek vélem, mert az által, hogy e javaslat 3. §-a szerint a mezőgazdasági szeszfőzdék törzscontingense arra a mérvre, mely az 1888. év XXV. t.-cz. alapján birt nagyobb törzscontingensnek megfelel, kiegészíttetni fog, ezekre a szeszfőzdékre nézve az átruházás engedélyezésének indoka elesett. A javaslatnak a fent előadott indokolásban kifejezetten nem érintett egyéb rendelkezései, ugy különösen a javaslat 7. §-ában foglalt, a megváltás, illetőleg a kártalanitás és megtérités fejében fizetendő összegek fedezésére vonatkozó rendelkezés is, az érdekelt körök e részbeni kívánalmaiknak is megfelelvén, ezek tüzetesebb indokolást neiiugényelnek, s csupán a 7. §-ban foglalt rendelkezésekre vonatkozólag említem még azt meg, hogy a megváltás, illetőleg kártalanitás és megtérités fejében fizetett összegnek az 1899. évi XXIV. t.-cz. 1. §-a alapján engedélyezett jutalmak összegéből leendő megtérítését azért kellett a kisebbik adótétel alá eső, vagyis a contingentált szesz után járó jutalmakra korlátozni, mert nem volna indokolható, hogy a nem contingentált szesz után járó jutalmak is e megtérítéssel terheltessenek; továbbá azért kellett a megtérítést a javaslat szerinti módon szabályozni, mert a mezőgazdasági szesz-