Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-851. Törvényjavaslat a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásáról

214 851. szám. tőle függetlenül áll be: indokolt épségben tartani azt a jogát, hogy a szerződésben igért javadalmazást felvehesse a nélkül, hogy azért utólag szolgálatot kellene teljesitenie. A 6. §. a megengedett visszalépési jog gyakorlásának a módját határozza meg, nyolcz napi időt szabván meg a visszalépés közlésére. A javaslat 7. §-a a szerződés teljesítésének kötelességét állapítja meg. A javaslat szövege, azt hiszem, kizár minden félreértést. A gazdatisztnek ugyanis kötelessége az állásával járó tennivalókat ellátni. Ez a szövegezés lehetetlenné teszi, hogy részletesebb szolgálati szerződés, vagy szolgálati rendtartás hiányában a kötelezett fél ez alapon elhárithassa magáról a teljesítést. Ha ugyanis nincsen is részletes megállapodás, szolgálati rendtartás, a gazdatiszt a birtokos érdekében a rendes gazda gondosságával köteles mindazokat a tennivalókat ellátni, melyek a gazdatiszti állással járnak. A javaslat ezen §-a első bekezdésének rendelkezése tulajdonképen teljesen kimeríti a gazdatiszt teljesítési kötelességét, mégis félremagyarázások okából ugyanazon §-ban némely oly részletesebb intézkedéseket is felvettem, melyek határozott kifejezését a birtokos jogos érdeke megkívánja. 8. §. Mint föntebb emiitettem, a javadalmazás megállapítása a szerződő felek szabad megegyezésétől függ. Ha azonban a szerződés a javadalmazás összegét nem állapítja 'meg, annak megszabásánál a helyi szokás, ilyenek hiányában pedig az országos szokás irányadó. A javadalmazás esedékességét a szerződés szintén szabadon állapítja meg, megállapodás hiányában negyedévi részletekben kell a javadalmazást kiszolgáltatni, még pedig — a csaknem általános szokásnak megfelelőleg — a készpénzfizetést utólag, — a természetbeni járandóságot pedig előleges részletekben. A 9. §. a birtokost kötelezi arra, hogy a szolgálat teljesítése következtében megbetegült vagy balesetben megsérült gazdatisztet legfeljebb hat hónapon át saját költségén gyógykezeltesse, ha pedig ez esetek a birtokos hibája miatt következtek be: annak teljes kárpótlást nyújtson. A §. első bekezdésének rendelkezése oly humánus intézkedés, melyet felesleges indokolnom, — a második bekezdés rendelkezése pedig annak a jogelvnek a kifolyása, hogy a ki más egészsége s testi épségének csorbításában hibás, kártérítéssel tartozik. Az első bekezdésben foglaltakat illetőleg mégis ki kell emelnem, hogy a gyógykezeltetési kötelesség csak a szolgálat követkeatében beállott betegség, vagy a gazdatiszt saját hibáján kivid szolgálat közben bekövetkezett baleset előfordultával terheli a birtokost s egyáltalán nem kötelezi arra, hogy a gazdatiszt gyógykezeltetéséről akkor is gondoskodjék, ha a betegség nem a szolgálat következtében, hanem más okból keletkezett, a baleset pedig a gazdatiszt hibájából történt meg. 10. §. A gazdatiszti alkalmaztatás a hivatás természete szerint hosszabb időre szóló, nem volna tehát jogos, még kevésbé volna méltányos a gazdatiszt időleges betegsége, vagy másnemű akadályoztatása esetében, járandóságának visszatartására jogot adni, már csak azért is, mert a gazdatiszt fizetése évi járandóságban lévén megállapítva, nem is lehetne igaz mértékét megtalálni a levonásnak. Hangsúlyozom, hogy a 10. §-ban aránylag rövid időn át való akadályoztatásról van szó, ha tehát a munkaképtelenség huzamosabb időre terjed, vagy állandó, természetesen joga van a birtokosnak, — ha a szerződés mást nem mond, a javadalmazást megvonni, illetőleg a szerződéstől elállani. 11. §. A gazdatiszti kérdésnek kétségkívül legnehezebb része a nyugdíj ügye. Igen meleg érdeklődéssel kisérem a gazdatiszti karnak a kérdés rendezésére irányuló mozgalmát, megfontolás tárgyává is tettem azokat az eszméket, melyek e részben felvettettek, de bármily őszinte jóakarattal is viseltetem a gazdatisztek sorsa iránt, nem tartom lehetségesnek e törvény keretében e kérdés megvalósítását. így nem tartom a törvényben kötelezöleg kimondhatónak azt, hogy minden gazdatiszt köteles legyen valamely biztosító intézménynél biztosítani magát s hogy a biztosítási évi díj bizonyos részét a birtokos fizesse, mert eltekintve attól,