Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-849. A földmivelésügyi bizottság jelentése "az állatorvosiközszolgálat államositásáról" szóló törvényjavaslat tárgyában

849. szám. Í91 34. §. M. kir. állatorvosokká kinevezett azokra a törvényhatósági állatorvosokra nézve, a kik nyugdíj, illetőleg végkielégítési igényre jogosultsággal birnak, az 1885. évi XI. t.-czikk 8. §-ának harmadik bekezdése azzal a módosítással nyer alkalmazást, hogy a hatóságnál töltött szolgálatuk ideje nyugdíjaztatásuk esetén beszámítandó, habár tiz évig állami szolgálatban nem állottak is. Ebben az utóbbi esetben azonban nyugdíjuk megállapításánál korábbi alkalmazásukban utoljára élvezett rendes fizetésük vétetik alapul. HasoDló elbánásban részesülnek azok a m. kir. állatorvosokká kinevezett r. t. városi, községi és körállatorvosok, a kik e szolgálatukban nyugdíjra vagy végkielégítési díjra való jogosultságot szereztek. Az általuk fizetett összes nyugdíjjárulék azonban netán létező kamataival együtt az államkincstár javára esik. 35. §. M. kir. állatorvosokká kinevezett községi, rendezett tanácsú és tőrvényhatósági joggal felruházott városi és kör-állatorvosok, a kiknek állása a jelen törvény által államosittatik és a kik a jelen törvény 5. §-ában meghatározott törzsfizetésnél magasabb évi fizetéssel voltak javadalmazva, ez utóbbinak élvezetében személyükre nézve ezentúl is meghagyatnak addiga mig az államszolgálatban ezen fizetésüknek megfelelő fokozatba elő nem lépnek. Az új és régi fizetés, valamint lakpénz között mutatkozó különbözeti összeg megtérítése addig, a mig az illető állatorvos ott működik, azokat a községeket és városokat, terheli, a melyek az illető állatorvost előzőleg nagyobb javadalmazással alkalmazták. E különbözet összege nyugdíjazás esetében a törzsfizetéshez számíttatik s azzal együtt a nyugdíj megállapításának alapjául szolgál. 36. §. A vármegyék részére közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaikra az 1883. évi XV., illetőleg 1893. évi IV. t.-czikkek alapján megszabott s az állampénztárból kiszolgáltatandó javadalmazás összege a vármegyék állategészségügyi szolgálatának czéljaira rendelt összeggel apasztandó. 37. §. Az 1888. évi VII. t.-czikk 8. §-ának módosításával a szamárra és öszvérre is marhalevél állítandó ki. Az 1887. évi XLV. t.-czikk 16. §. második bekezdésének hatályon kivül helyezésével marhalevél-bélyegilleték fejében minden darab két évesnél fiatalabb szarvasmarha vagy ló után, továbbá korukra való tekintet nélkül minden darab szamár vagy öszvér után 12 fillér, minden darab két évesnél idősebb szarvasmarha vagy ló után 20 fillér; továbbá az egy marhalevélre írott juhok, kecskék vagy sertések első darabja után 4 fillér, minden további darab juh, kecske vagy sertés után 2 fillér fizetendő. j 38. §. A marharakodó állomásokon a m. kir. állatorvosok által teljesítendő vizsgálatok (szemlék) díjai az államkincstárt illetik s a jelen törvény végrehajtásával kapcsolatos kiadások fedezésére fordítandók. Ezeket a díjakat a m. kir. főldmivelésügyi minister állapítja meg s azok beszedéséről és kezeléséről a m. kir. kereskedelemügyi, és a m. kir. pénzügyministerrel egyetértőleg rendeleti úton intézkedik.