Képviselőházi irományok, 1896. XXIX. kötet • 827-854., CCXCVII-CCCXVIII. sz.

Irományszámok - 1896-834. Törvényjavaslat az állatorvosi közszolgálat államositásáról

834. szám. 93 Az állások javadalmazásának megállapításánál tekintettel kellett lennem a jelenlegi "állapotra és tekintettel voltam az igazgatás egyéb ágaiban működő hasonló állású és minősítésű államtisztviselők javadalmazására. De másfelől nem hagyhattam figyelmen kívül azt sem, hogy a budapesti m. kir. állatorvosi akadémiának újabban történt főiskolai rangra való emelése az állatorvosi pálya minősítését jelentékenyen emelvén és az állatorvosi minősítés megszerzését jelentékenyen megnehezítvén, csak úgy remélhető, hogy e pálya kellő vonzerővel fog bírni a képzettebb és ambitiosusabb fiatalságra is, ha az állatorvosok részére megfelelő hivatalos állás, rang és javadalmazás és ezzel előnyösebb társadalmi helyzet biztosíttatik. Ezt pedig a már emiitett fizetési osztályok keretében az által óhajtottam elérni, hogy mint azt az ezen indokoláshoz csatolt költségvetési előirányzat feltünteti, nagyobb számú állatorvost osztanék be a magasabb fizetési osztályokba s egy VI. fizetési osztályba sorozandó állást is felvettem rn. kir. állategészségügyi főfelügyelői czímmel, mely állás az állatorvosi pályának betetőzését és egyúttal méltó törekvése tárgyát kell hogy képezze. :..: 6. §. A törvényjavaslat 5. §-a a m. kir. állatorvosoknak az illető fizetési osztályokba való sorozásával csak azok törzsfizetését és lakpénzét állapítja meg. A m. kir. állatorvosok egyéb illetményeit, minők a kiszállással teljesített működés után esedékes vizsgálati és napidíjak, valamint a megtérítendő útiköltség, rendeleti utón óhajtom szabályozni. Szükségesnek tartottam azonban, hogy már a törvényben kifejezésre hozassék azon alapelv, melyen e szabályozásnak nyugodnia kell, hogy t. i. a közérdekből teljesített működés díjait az államkincstár, a magánérdekből kifejtett működés díjait pedig az azt igénybe vevő magánfél viselje. Hogy mely esetben történt a kiszállás közérdekből és mely esetben magánérdekből, ezt a hátóságok lesznek hivatva esetről-esetre megállapítani. Hogy azonban e költségek viselése tekintetében mind az államkincstár, mind a gazdaközöhség érdeke lehetőleg megóvassék, utat kívántam nyitni a közigazgatási hatóságok határozatai után a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak is. Mint ezen indokolás általános részében már volt alkalmam kiemelni és a mint az a csatolt táblázatos kimutatásból kitűnik, a jelenlegi hatósági állatorvosok felügyelete alatt álló területek és az azokon levő állatlétszám között oly feltűnő különbségek vannak, hogy akkor a midőn az állatorvosi közszolgálat rendezéséről van szó, az állatorvosi kerületek okvetlenül czélszerübb és különösen az állategészségügy általános érdekeinek megfelelőbb beosztást igényelnek. Csak teljesen uj területi beosztással lesz megszüntethető p. o. azon jelenleg leghátrányosabb^ körülmény, hogy épen azon vidékeknek nincsen elég állatorvosuk, a mely vidékeken az állattenyésztés képezi a lakosság majdnem egyedüli jövedelmező foglalkozását, de a mely vidékek a gyér népesség s annak aránylagos szegénysége folytán állatorvost nem alkalmazhattak. Az ez irányban intézkedő 7. §-ba szükségesnek tartottam különösen annak a, felvételét, hogy a földmivelésügyi minister a közigazgatás általános érdekeire való tekintettel a belügyministerrel egyetértően és az illető törvényhatóság meghallgatásával állapítsa meg az állatorvosi körök kiterjedését és székhelyét, mert csak így remélem elérhetőnek azt, a mire az egész törvényjavaslatban különös súlyt helyeztem, hogy t. i. az állategészségügyi igazgatás szakközegeinek, a m. kir. állatorvosoknak működése az általános igazgatás hatóságainak mükö'désével szerves kapcsolatba és a helyi körök érdeke az állategészségügy országos érdekeivel összhangba jusson.