Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.

Irományszámok - 1896-801. A pénzügyi bizottság jelentése "az 1893:IV. törvényczikk némely intézkedéseinek kiegészitéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

54 801. szám. 801. szám. A pénzügyi bizottság jelentése, „az 1893 : IV. törvényczikk némely intézkedéseinek kiegészitéséró'F' szóló törvényjavaslat tárgyában. E törvényjavaslat két különböző rendelkezést tartalmaz. Az 1893 : IV. t.-cz. 14. §-a szerint a kereseti adóról szóló 1875 : XXIX. t.-cz. 5. §-ának az adómentességre vonatkozó határozmányai az 1893 : IV. t.-cz. hatálybalépte után folyóvá tett fizetési többletekre nézve oda módosíttatnak, hogy adómentesnek csakis a fizetésnek szolgalati díj alá vont része tekintendő. E rendelkezés hatályát a törvényjavaslat kiterjeszti azokra az állami alkalmazottakra is, a kikre ez eddig ki nem terjedt (1893 : IV. t.-cz. 21. §. a)—e), kivéve az államvasutaknál, ezek gépgyáránál és a diósgyö'ri gyárnál alkalmazott személyzetet, mert ennek nyugdíjazására nézve a többi állami alkalmazottakétól elkülönzött alap és elvek állanak fenn. Kiterjeszti továbbá a törvényjavaslat a községi, törvényhatósági és útadó alóli mentességet mindazokra az állami alkalmazottakra — beleértve az államvasutaknál, ezek gépgyáránál és a diósgyőri gyárnál szolgálatban lévö'ket is — a kik az 1893 : IV. t.-cz. 21. §-a értelmében eddig kifejezetten e mentességgel nem birtak. Végre az előterjesztett törvényjavaslat e rendelkezésnek visszaható erőt tulajdonított, kivéve azokat az eseteket, a midőn a községi, törvényhatósági és útadó már tényleg lerovatott. A pénzügyi bizottság tárgyalva e kérdéseket, a törvényjavaslatot általánosságban' elfogadta; úgyszintén változatlanul elfogadta és elfogadásra ajánlja az 1. §-t, a mely az 1893 : IV. t.-cz. 14. §-a hatályának kiterjesztéséről szól. Tüzetes eszmecsere fejlődött ki a községi, törvényhatósági és útadó alól való mentesség kiterjesztése kérdésében. Egyrészt elismertetett, hogy méltánytalan dolog volna a mentességet, a melyet minden állami alkalmazott élvez, épen az államvasuti alkalmazottakra ki nem terjeszteni, a kik pedig épen szolgálati helyöknek gyakori változása miatt igen különféle s előre nem látható mérvben sújtatnának ily terhekkel; másrészt azonban aggályosnak talált a bizottság minden oly intézkedést, a mely községi és törvényhatósági adó alóli mentességet állapit meg, mert ez az úgy is túlterhelt testületeket jövedelmi forrástól fosztja meg. Ugyanezért minden ilyen törvényes intézkedés csak átmeneti jellegű lehet, méltányossági szempontból lévén fentartandó addig, mig egyrészről az állami alkalmazottak fizetésrendezésének ügye, másrészről a községi és törvényhatósági háztartásról szóló intézkedések elvi alapon reformáltatni nem fog-