Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-795. Törvényjavaslat az 1893. évi IV. törvényczikk némely intézkedéseinek kiegészitéséről
48 795. szám. Ily körülmények között a kormány nézete szerint a méltányossággal nem volna összeegyeztethető, hogy a szóban levő állami alkalmazottak a helyi adókkal megterheltessenek akkor, midőn az állam többi közegei, melyek a helyhatósági élettel általában szorosabb kapcsolatban élnek, ezen adók alól törvényileg mentesitvék. A benyújtott törvényjavaslat czélja tehát az, hogy ezt az égető kérdést rendezze, és pedig az érdekelt alkalmazottak előnyére. A javaslat megszüntetné a jogmagyarázati kételyeket, kiterjesztvén az 1893. évi IV. törvényczikk 15. §-ának kedvezményét a 21. §-ban felsorolt alkalmazottakra is, kik bár hivatásuknál fogva igen különböző szolgálatot teljesítenek, az adómentesség szempontjából — a viszonyok analógiájánál fogva — különböző elbánás alá nem vohatók. Megszünteti a javaslat 2. §-a továbbá az adótartozásokat a múltra nézve, a menynyiben kimondatnék, hogy az 1893. évi IV. törvényczikk hatályba lépte óta kirótt községi stb. adók többé be nem hajthatók, ily adók és terhek ki nem róhatók. Viszont a méltányosság követelménye az, hogy a már lerótt, vagy behajtott ezen köztartozások visszakövetelhetők ne legyenek, hogy ily módon ez a kérdés a napirendről egyáltalán levétessék és utólagos recriminatiók kizárassanak. Kétséget nem szenved, hogy ily módon azok az alkalmazottak, kik a pótadókat lefizették, vagy a kiktől ezen adók behajtattak, rosszabbul járnának, mint azok, kik hátralékban maradtak ; mindazonáltal ezen aránylag csekély számú alkalmazottak kedvéért nem volna helyes, tért engedni annak, hogy a helyi hatóságok adóvisszatéritési követelésekkel zaklattassanak. Ily módon a benyújtott törvényjavaslat egyrészt megszüntetné az 1893. évi IV. törvényczikk végrehajtása körül felmerült jogmagyarázati kételyeket és bizonytalanságokat; másrészt elejét fogná venni annak a nagy és messzeható hátránynak, mely a helyi adóhátralékok behajtása által az állami szolgálat közegeinek széles rétegeit a kormány nézete szerint indokolatlanul sújtaná: miért is ezen javaslat elfogadását és mielőbb törvényerőre emelését tisztelettel javasolni bátorkodom. A törvényjavaslat 3. §-a a végrehajtási intézkedések tekintetében az 1893. évi IV. törvényczikk idevágó rendelkezésével azonos. Ezek után tisztelettel kérem, hogy ezen javaslatomat sürgős tárgyalás alá venni, s jóváhagyás után a főrendiházhoz áttenni szíveskedjék. Budapest, 1900. évi február hó 5-én. Hegedűs Sándor s. k, Tcereskedeleműgyi magyar Mr. minister.
