Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.

Irományszámok - 1896-825. Az igazságügyi bizottság jelentése "az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Németbirodalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

825, szám. 365 825. ssám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Németbirodalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczikkelyezéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában. A szerzői jogról szóló 1884. évi XVI. t.-cz. külföldi szerzők műveit csak annyiban részesiti védelemben, a mennyiben belföldi kiadónál jelennek meg, vagy a mennyiben a külföldi szerző az országban legalább két év óta állandóan lakik és itt folytonosan adót fizet; ezen esetektől eltekintve, külföldi szerzők művei hazánkban védelemben csak akkor részesülnek, ha ezt államszerződések biztosítják. Ily szerződést az alaki viszonosság alapján több állammal már eddig- is kötöttünk és ily viszonossági egyezmény jellegével bir a Németbirodalommal kötött jelen szerződés is, melynek alapelve általánosságban az, hogy az egyik állam belföldi törvényhozása által a hazai műveknek nyújtott védelem megilleti azokat a műveket is, melyeket az illető másik állam belföldi törvényhozása hazai művek gyanánt véd. Tekintettel arra, hogy azon általános jogi és ethikai szempontok, melyek az 1884-iki törvény alkotásához vezettek és azon sarkalnak, hogy a szellemi mü alkotója megérdemli és követelheti, hogy bizonyos korlátok között fáradozásának gyümölcsét törvényes védelemmellett élvezze, a külföldi szerzővei szemben is mérvadók, — az igazságügyi bizottság a jelen egyezmény vizsgálatánál csak annak bírálatába bocsátkozott, vájjon a megállapított viszonosság keretében kellően lettek-e megóva érdekeink. E tekintetben kiemelendő, Jhogy az egyezmény I. és II. czikke a szerződésszerű védelmet csak oly műnek biztosítja, mely a másik fél államterületén hazai mű, vagyis ott a belföldi törvényhozásnak közvetlen védelmében részesül ; hogy továbbá a III. ezikk értelmében csak azon német művek védetnek, melyekre nézve a magyar törvényben meghatározott feltételek és alakszerűségek megtartva vannak, mi által a reánk nézve különös fontossággal biró fordítási jog fentartása szűkebb korlátok közé van szorítva; a IV. czikk pedig ezen jog időtartamát függetleníti a Németbirodalomban' tervbe vett meghosszabbítástól és azt az 1884-iki törvény értelmében állapítja meg. Valamint egyéb hasonló egyezményeknél, úgy a jelen törvényjavaslat vizsgálatánál is az igazságügyi bizottság különös súlyt fektetett arra, vájjon összhangban van-e a magyar köz-