Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.

Irományszámok - 1896-823. Az igazságügyi bizottság jelentése "az 1886:XXIX., az1889:XXXVIII. és az 1892:XXIX. t.-cz. módositásáról és kiegészitéséről" szóló törvényjavaslat tárgyában

823. szám. 363 A bizottság ez érvek hatása alatt helyesli a javaslat előterjesztését, helyesli az 1886: XXIX. t.-cz. 9. §-ának hatályon kivül helyezése mellett a javaslat 1. §-ában kifejezésre jutó intézkedést és helyesli a javaslatnak az 1. §. alapintézkedéséből folyó további tartalmát is, a mely van az 1886 : XXIX., mint az 1889 : XXXVIII. t.-cz -nek a hatályon kivül helyezendő 9. §-szal összefüggésben levő egyéb határozmányait is megfelelően módosítani kívánja s nevezetesen szerencsésen látja megoldva a végrehajtásos eljárás esetére tervezett azokat az intézkedéseket, a melyek a vizrendező társulatok törvényes elsőbbséggel biró követeléseik tekintetében fenforgó érdekeit, a telekkönyvi tulajdonos és más telekkönyvi érdekelt jogos igényeivel össze^ egyezteti. Az 1889: XXXVIII. t.-cz. 32. és 33. §§. helyébe lépendő 8—11. §§. szerint ugyanis, ha fensiki és ártéri ingatlan együttesen kerül árverés alá, az árverési vételár a kataszteri tiszta jövedelem arányában osztandó s a vizrendező társulat csak a vételárnak az ártérre eső részéből nyer kielégítést, s ha csupán a vizrendező társulat az, a mely az árverést kéri, csak az a birtokrészlet, mely egészben vagy részben az ártérben fekszik, s ha a telekkönyvi tulajdonos kívánja, ennek is csak ártérül kitüntetett része bocsájthatő árverés alá, fenmaradván mindkét esetben a netaláni telekkönyvi érdekelteknek az a joga, hogy a telekkönyvi jószágtest, illetőleg birtok részlet-Csoport együttes árverését gazdasági érdekből kívánhassák, a mi felett aztán a bíróság az összes érdekeltek meghallgatása után határoz. Helyesli a bizottság a javaslatban azt is, hogy az 1892: XXIX. t.-cz. 11—14. §§. módosításával a megelőző jogügyletek és örökösödések fonalán közbeneső ingatlan átruházások bélyeg- és illetékmentességére nézve a határidő meghosszabbítását czélozza, a mi mindenesetre a betétszerkesztés sikerének egyik biztositékát van hivatva képezni. A részletes tárgyalásnál aggály merült föl az iránt, nehogy abban az esetben, ha a javaslat 3. §-ának utolsó bekezdése szerint az ártéri adatok telekkönyvi kitüntetése egészben vagy részben a betétek közzététele után fog történni, a felek elesnek erre vonatkozólag attól a felszólalási jogtól, mely őket a betétek közzétételével kezdődő határidőben megilleti. A bizottság azonban megnyugvással vette tudomásul az igazságügyminister urnák azt a kijelentését, hogy abban a rendeletben, melyet a javaslatnak az 1886 : XXIX. t.-cz. 76. §. 2. pontja helyébe lépő 5. §-ában foglalt felhatalmazás alapján fog kibocsátani, intézkedni fog e felszólamlási jog gyakorlatának lehetségesitése és biztosítása iránt is. Ezek után a bizottság a 808. számú törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben azzal ajánlja elfogadásra a tisztelt képviselőháznak, hogy a javaslat 9. § ának utolsóelőtti sorában, a »me!y« és »telekkönyvileg« szavak közé sajtóhibából becszúszott »a« szócskát törölni méltóztassék. Budapesten, 1900. évi márczius hó 30-án. Szilágyi Dezső s. k., Mohay Sándor s. k., az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadójáig*