Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-816. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1899:VIII. törvényczikk), az 1899-iki számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról
816. szám. 317 18. czímhez. (Állami felsőbb leányiskolák.) A mutatkozó 7.573 frt 58 kr. túlkiadás onnan származik, hogy a szegedi és mezőtúri internátust a folyó tanévben okvetlen meg kellett nyitni és,a költségvetésileg előirányzott javadalom a jelzett czélra elégséges nem volt. Szükségessé tette különösen a túlkiadást azon körülmény is, hogy az emiitett iskolák elhelyezésére szolgáló épületek elkészülvén, az internátus megnyitását elhalasztani nem lehetett. 19. czímhez. (Vizsgálati bizottmányok.) Az újabban felmerült 2.364 frt 53 kr. túlkiadást az okozta, hogy a fennálló felső kereskedelmi iskolák fokozatos kifejlődésével ezen iskoláknál az 1899. évben több vizsgálat tartatott és a magánúton tett vizsgálatok is több izben tették szükségessé a biztosok kiküldését. Ezenkivül több alkalommal kellett biztosokat kiküldeni azért is, mert a rendes érettségi vizsgálatokon kivül szeptember és deczember hóban is tartatnak pótló vizsgálatok. így több biztos igénybevételével az útiköltségek is szaporodtak. 22. czímhez. (Népnevelési tanfelügyelcségek.) A mutatkozó 2.792 frt 43 kr. újabb hiteltúllépés onnan eredt, hogy a költségvetésileg engedélyezett állások az 1899. év egész tartama alatt mind be voltak töltve s ekkép a költségelőirányzatban időközi megtakarítások czímén beszámitott 2°/ 0 megtakarítható nem volt. 23. czímhez. (Elemi népiskolák.) Az e czímen mutatkozó 52.525 frt 57 1 J2 kr. újabbi hiteltúllépés főleg az 1893. évi XXVI. t.-czikken alapuló fizetéskiegészitések és korpótlékigények folytatólagos kielégítéséből származik. Ugyanitt behajthatlan fizetési előlegek czímén újabban 116 frt 66 kr. számoltatott el előirányzat nélküli kiadásképen, mely elszámolás az 1897 : XX. t.-czikkel megállapított elszámolási rendszernek felel meg. 24. czímhez. (Felső nép- és polgári iskolák.) A 31 frt 60 és x \% kr. túlkiadás csak ideiglenesen merült fel, mert az időközben történt pénztári intézkedések következtében ezen költségtöbblet elenyészett. 25. czímhez. (Népnevelési intézetek kös'ós szükséglete.) Az 55.148 frt IOY2 kr. hiteltúllépés abból állott elő, hogy az állami, elemi és polgári iskolák, illetve az ezeknél rendszeresített tanítói állások száma lényegesen emelkedvén, különösen a helyettesítések, óradíjak és egyéb közös költségekre, valamint az állami iskolák épületeinek átalakítására, helyreállítására sib.-re vonatkozólag is lényegesen nagyobb szükségletek merültek fel. 26. czímhez. (Elemi és polgári tanítóképzők.) és 27. czímhez. (Elemi és polgári tanitónöképzök.) A napról-napra mindjobban érezhetővé vált tanitóhiány a jelölteknek a tanítóképző intézetekbe lehetőleg minél nagyobb számban való felvételét tette és teszi folyton szükségessé. Minthogy pedig a tanítói pályára csaknem kivétel nélkül a legszegényebb tanuló-elem lép, mely csak állami segélyben való részeltetés mellett képes tanulmányait folytatni és befejezni, ennélfogva a fentebb jelzett czélra való tekintettel, a szóban forgó czímeken kimutatott túlkiadások nem voltak elkerülhetők. 36. czímhez. (Állami felső kereskedelmi iskolák.) A »Személyi járandóságokénál a 2.447 frt 49 krnyi ujabb túlkiadást az tette elkerülhetetlenné, hogy az évőtödös pótlékokra előirányzott összeg nem volt elegendő. Ugyanis az 1898-ban kinevezett 20, illetőleg az 1899-ben kinevezett 8 felső kereskedelmi iskolai tanár, mint volt állami polgári iskolai tanítók már élvezték pótlékaikat, a melyeknek növekedő esedékes részei már 1899. évtől kezdve a felső kereskedelmi iskolák költségvetését terhelték. Ezenkivül az előre nem látható helyettesítések folytán szükséges óradíjak is hozzájárultak a túlkiadás emeléséhez. A »Dologi kiadásokénál mutatkozó 960 frt 56 kr. ujabbi túlkiadást az okozta, hogy a felső kereskedelmi iskolai tanárok képzésének czéljaira az előirányzott 5.000 írtnál többe került a tanárok díjazása. Ezenfelül az állami felső kereskedelmi iskolák fokozatos berendezésére, taneszközökre, — bar korlátolt mérvben, — felengedhetlenill szükségessé vált az előirányzott összegeknél nagyobb költségek engedélyezése.
