Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.

Irományszámok - 1896-816. Állami számvevőszék jelentése, a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1899:VIII. törvényczikk), az 1899-iki számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

290 816. szám. 4. czímhez. (Hajózás.) Az 1898. évi árviz alkalmával a Fiumára földalatti csatornánál felmerült munkálatok költségeire forditott ujabb előirányzat nélküli kiadás utalványozása azért vált szükségessé, mert az 1898. év október hóban Fiúméban volt árviz alkalmával a Fiumára patakot a Fiumára kikötő-csatornával összekötő földalatti csatorna annyira megrongáltatok hogy a bedöléssel fenyegető részt sürgősen kifödni, a megroskadt cs? torna-boltozatot lebontani, a kifödött csatornaszakaszt palánkkal elkeriteni s a lebontott csatornarészt újból helyreállítani kellett. Minthogy pedig az 1885. évi június hó 9-iki ministertanácsi határozat folytán emiitelt csatorna fentartási költségei a tengerészeti hatóságot, illetőleg a kereskedelemügyi tárczát terhelik, a fentemiitett munkálatok költségei is a kereskedelemügyi tárcza terhére voltak kiutalványozandók, s miután azokról a dolog természetéből folyólag költségvetésileg gondoskodni nem lehetett, azok mint előirányzat nélküli kiadások voltak elszámolandók. Ezen kiadások megtételéhez az 1899. évi június hó 14-én tartott ministertanács is felhatalmazást adott ama kikötéssel, hogy ezen előirányzat nélküli kiadás a tárcza 1899. évi költségvetésének »Hajózás« czíménél elérendő megtakarításokkal ellensúlyoztassék. b) Beruházások: V. fejezet. 1. czímhez. (Közutak.) A »Duna-tis2a-kőrösközi alföldi transversalis állami közút kiépítésére VI. részlet« hitelénél mutatkozó, — a vármegyék által az útépítéshez befizetett hozzájárulási összegekből ki nem egyenlíthető — ujabbi túlkiadást egyrészt az a körülmény okozta, hogy a félegybázi szakasz betudásával összesen 30 kilométerrel több út építtetett, mint 1894-ben a költségvetéshez csatolt indokolásban a törvényhozásnak bejelentetett, — tehát a ráfordított költség is megfelelöleg többre rug; másrészt pedig abban találja magyarázatát, hogy a szóban forgó műút egyes részein még 1899. évben is folyt az építkezés és így a felülvizsgálat nem volt megejthető. Az 1899. évi költségvetés szerint (1. Indokolás 33—39. lap) ugyanis az egész alföldi transversalis műút fentartási költsége a tárcza 3. »Közutak« czíméuek rendes hitelét terhelné, miután azonban a jelzett oknál fogva meg nem állapitható, hogy a felmerülő költségből voltaképen mennyi terheli a beruházási és mennyi a rendes hitelt, az összes kétes költségek a duna-tisza-kőrösközi alföldi transversalis műút hitele terhére számoltattak el s csak átalányképen fog 50.000 frt a »Közutak« rendes kiadásainak hitele terhére átvezettetni. »Hunyad vármegyében a hátszeg-petrozsény-szurdoki utón levő 3. sz. híd felszerkezetének kiváltására« (14. rovat), — továbbá az » Alsó-Fehér vármegyében a gyulafehérvár-topánfalvi állami közút szakaszán útkaparóház építésére és a szükséges telek megszerzésére« (15. rovat), — valamint »Torda-Aranyos vármegyében a torda-topánfalvi állami közúton hid-újjáépités, völgyzár létesités és hid-kijavitásért« (16. rovat) előirányzat nélküli kiadásokként elszámolt összegek azon hozzájárulási összegekben lelnek fedezetet, melyeket az illető munkálatok költségeihez Hunyad vármegye, illetve Alsó-Fehér vármegye, valamint Torda-Aranyos vármegye fizetnek. 3. czímhez. (Posta, távírda és távbeszélő.) »Az alvincz-nagyszeben-vörösloronyi vasút részvénytársaságnak a vöröstoronyi végállomáson a különböző szolgálati ágak czéljaira létesített épület költségeire« (4. rovat) utalványozott előirányzat nélküli kiadás fedezésére abban a feltevésben, hogy a szükséglet csak 1900-ban fog felmerülni, ~ 1899-ben a megfelelő hitel még nem praeliraináltatott. Minthogy az alvincz-nagyszeben-vöröstoronyi részvénytársaság, melynek ezen összeg a megállapodás értelmében az 1898. évi június 1-től számítandó 5%-os időközi kamatokkal együtt fizetendő volt, nem várhatta be, mig az 1900. évi költségelőirányzat szentesítést nyer, hanem a neki járó összeg kifizetését sürgette azzal a megokolással, hogy az építési vállalat a kereseti összegére várni nem hajlandó s a vasúttársaságot beperléssel fenyegeti, a jelzett összeg kiegyenlítése elől elzárkózni nem lehetett, s a ministertanács 1899. évi szeptember hó