Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-811. A képviselőház mentelmi bizottságának sajtó utján elkövetett rágalmazás és becsületsértéssel vádolt Bartha Miklós orsz. képviselő úr mentelmi ügyében
148 811. szám. kében, különösen kiemelve, hogy a királyi jóváhagyás kieszközlésénél lehet nagy befolyása révén segítségére. Többszöri értekezés után abban állapodtak meg, hogy siker ^esetén 5.000 forintot fog Linder Györgynek átadni oly czélból, hogy ezen összeget az'ügynekaministerium. ban leendő kedvező előkészítésére (vesztegetés) fordítsa, ezen kivül még háláját Linder Györgygyei szemben is külön le fogja rovni. Petrovics Geraszim a pénzt a pesti hazai takarékpénztár budai fiókjánál »Sz« betű alatt helyezte el. 1893. év november második felében Linder György egész váratlanul felkereste őt SzentEndrén, lakásán és azon kijelentéssel, hogy az ügyök kedvező elintézésére vállalkozott ministeri tanácsos követeli a kialkudott pénzt, kicsalta tőle az 5.000 forintról szóló takarékpénztári könyvecskét, és azt felvéve, saját czéljaira fordította. Ennek ellenében Linder György a budapesti büntető törvényszéknél 1894. évi február hó 17-én történt kihallgatása alkalmával a tényállást ugy adta elő, hogy őt Petrovich Geraszim lakásán kereste fel és kérte püspökké leendő megválasztatásának előmozdítására, a mit ő meg is ígért. A püspöki választás megtörténte után 1893. november hó 11-én meglátogatta Petrovich Geraszimot Szent-Endrén, a mikor hálálkodva közbenjárásáért, neki egy nyitott borítékot adott át, melyben öt darab bazilika-sorsjegy és egy 5.000 frtról szóló takarékpénztári könyvecske volt. Ez ajándékot szívességének csekélységére való hivatkozással elfogadni nem akarta, és csak hosszas rábeszélés után kölcsönkép tartotta meg és már 1894. január hó 10-én egy hason összegről szóló váltóval fedezte. A budapesti kir. büntető törvényszék a m. kir. Curia által jóváhagyott végzésével Linder Györgyöt a btk. 379. §-ába ütköző és 380. §. szerint minősülő csalás büntette miatt vád alá helyezte, de a büntető eljárást már 1895. január 7-én 928. szám alatt hozott végzésével a btk. 116. és 390. §§. alapján beszüntette, mivel Petrovich Geraszim panaszát indokolás nélkül feltétlenül visszavonta. A vád alá helyező végzés indokolásában különösen kiemeli, hogy a vizsgálat adatai szerint az a tényállás nyert valószínűséget, a melyet Petrovich Geraszim adott elő és a melyben fenforogni látszik a csalásra irányuló ravasz fondorlat. A »Magyarország« incriminált czikke ez esetet a képviselői tisztesség szempontjából tárgyalja és habár éles szavakkal elitélő kritikájában azon álláspont helyességét bizonyítja, mely az ilyen, a közélet megrágalmazására alkalmas vádak esetén a vádlottat minden illetéktelen védelem nélkül saját sorsára bizza, hogy így. a visszaélésnek még csak látszatával bíró cselekmény sem remélhetvén a pajtáskodásban támogatást, erősbödjék a politikai élet ethikai alapja. A mentelmi bizottság azon meggyőződésben, hogy a sajtóügyi eljárás tárgyát képező czikk a Linder György esetének a közvélemény által akkor ugy ismert részletei és az azokból levont következtetések megírásával kötelességet vélt teljesíteni, javasolja a r. képviselőháznak, hogy ez esetre vonatkozólag Bartha Miklós képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését megtagadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1900. évi február hó 9-én tartott üléséből. Chorin Ferencz s. h, Kábős Ferencz s. k., a mentelmi bieottsdg elnöke. a mentelmi bieottsdg előadója.
