Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.

Irományszámok - 1896-808. Törvényjavaslat az 1886:XXIX., az 1889:XXXVIII. és az 1892:XXIX. törvényczikk módositásáról és kiegészitéséről

144 808. szám. fensiktól el fogja választani, kitüntetve nincs, a kitüntetés iránt a felmérési felügyelőséget időkímélés czéljából közvetlenül keresse meg. Az 5. §. ismétlése az eredeti törvényben foglalt felhatalmazásnak. A szakasz szövege csak annyiban módosult, a mennyiben azt a jelen törvényjavaslat álláspontja kívánja. A 7., 8., 9., 10. és 11. §-okhos. A 7., 8., 97 és 10. §-ok a vízszabályozási tartozásokra nézve fennálló törvényes zálog, jognak terjedelmét és a vizrendező társulatok követelésének végrehajtás esetén való kielégítési módját szabályozzák. A javaslat 8. §-a lényegileg ugyanazt az elvi kijelentést foglalja magában, a mely az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 32. és 33. §-aiban is kifejezést nyert, tudniillik hogy a vizrendező társulatok követelései csak az ártérbe eső ingatlanokat terhelik „áö hogy ha az ártér és a fensik együttesen kerül árverés alá, az árverési vételárt a tiszta jövedelem arányában kell megosztani, és a vizrendező társulat előnyösen sorozandó követelését csupán az ártérbe eső részből kielégíteni. Minthogy azonban a javaslat 1. §-a szerint a részben ártérbe ésö ingatlanoknak azt a részét, mely az ártérbe esik, az indokolás általános részében foglalt okokból a telekkönyvben elkülöníteni nem szabad: a javaslat 9. §-a az eddigi jogtól eltérőleg akként rendelkezik, hogy ha az ingatlanoknak csak egy része esik az ártérbe : árverés alá nemcsak az ártérbe eső, hanem vele együtt az a rész is árverés alá bocsátandó, mely fensíkot képez. Nehogy azonban a javasolt módosítás által az ártéri tartozások fizetésére kötelezett tulajdonos a jelenleginél súlyosabb helyzetbe kerüljön az által, hogy a vizrendező társulat követelése miatt olyan ingatlanja is bocsáttassák árverés alá, mely a vízszabályozási tartozástól mentes, a javaslat 10. §-ában kimondja, hogy ha a végrehajtást a vizrendező társulat követelésének behajtása végett kérik, az árverést cspuán az ártéri területre kell elrendelni, még akkor is, ha az árverés alá bocsátandó ártéri terület a fensíki birtokkal egy birtokrészietet képez. Ilyen esetben az ártéri rész a fensik területéből lejegyzendő. A lejegyzést a javaslat czélszerüségi okokból csak akkor rendeli a telekkönyvben foganatosíttatni, a mikor az árverési vevő tulajdonjoga bekebeleztetik. Ezzel szemben az ingatlanok gazdasági egysége, valamint a jelzálogos hitelező netáni érdeke azzal van megóva, hogy a bíróság bármely érdekelt fél kérelmére elrendelheti, hogy az árverés alá bocsátandó ártéri területtel együtt azok az ingatlanok is bocsáttassanak árverés alá, melyek az ártérrel együtt egy gazdasági egészet képeznek, illetve a melyek az ártérrel együtt vannak terhelve. A 11. •§. az érdekelt felek beavatkozásának idejét, módját, és a beavatkozás elintézését szabályozza. A 12., 13. és 14. §-okhon. E szakaszok az 1892 : XXIX. t.-cz. 11—14. §-aiban foglalt szabályokat azzal az eltéréssel ismétlik, hogy a bélyeg- és illetékmentességre megállapított határidő a módosító törvény hatálybalépteig meghosszabbittatik. Ezenfelül a 14. §. az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 5. és 6. §-aiban megkívánt lelkészi bizonyítványok mellé, illetve azok helyébe a polgári anyakönyvvezetők által kiállítandó bizonyítványokat is sorolja, és a bélyeg- és illetékmentességet ezekre is kiterjeszti, egyúttal a betétszerkesztés sikere érdekében díjtalanul való kiállításukat is elrendeli. A 15. §-hoss. A 15. §. a szokásos végrehajtási záradékot tartalmazza. Kelt Budapesten, 1900. évi márczius hó 13-án. Dr. Plósz Sándor s. L, m. Jcir. igassságűgyminisier.