Képviselőházi irományok, 1896. XXVIII. kötet • 788-826., CCXC-CCXCVI sz.
Irományszámok - 1896-807. Törvényjavaslat az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Németbirodalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczikkelyezése tárgyában
128 807. szám; Melléklet a 807. számú irományhoz. Indokolás, „az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogok kölcsönös védelme végett a Németbirodalommal 1899. évi deczember hó 30-án Berlinben kötött egyezmény beczikkelyezése tárgyában" készült törvényjavaslathoz. A Németbirodalomban az irói művekre, az ábrázolatokra, a zenei és a drámai művekre vonatkozó szerzői jogról 1870. évi június hó 11-én alkotott törvénynek 62. §-a és a képzőművészeti művekre vonatkozó szerzői jogról 1876. évi január hó 9-én hozott törvénynek 21. §-a a viszonosság föltétele alatt és a hazai oltalomnál nem hosszabb ideig védelemben részesiti a külföldi szerzőknek oly helyeken megjelent műveit, melyek a volt német szövetséghez tartoztak, valamint oly külföldi szerzőknek közzé nem tett müveit, kik a volt német szövetség területén birnak állampolgársággal. Ehhez képest a magyar korona országai és a Németbirodalom közt a szerzői jogok kölcsönös védelme tekintetében nem áll fenn az a viszonosság, mely az idézett két német törvény, valamint az irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői jogról 1895. évi deczember hó 26-án kelt osztrák törvény 2. §-a alapján egyfelől a Németbirodalom, másfelől az ausztriai birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok ama tartományai közt fenforog, melyek a volt német szövetséghez tartoztak. A német kormány tehát, különös tekintettel arra, hogy a magyar korona országai és a Németbirodalom közt a szerzői jogoknak viszonos védelme kölcsönösen biztosítva egyáltalában nincsen, még az 1891. évben megindította a tárgyalásokat e viszonyok rendezésére irányuló egyezmény kötése végett. Habár annál a messzemenő védelemnél fogva, melyet a szerzői jogok oltalmára az 1887. évi szeptember hó 9-én Bernben több állam közt alakult és az 1896. évi május hó 4-én Parisban kelt megállapodásokkal továbbfejlesztett nemzetközi unió az irói müvek részére, főképen a fordítás ellen, a mi viszonyainknak meg nem felelő mértékben nyújt, ehhez az unióhoz a magyar állam nem csatlakozott, de nem zárkózhatunk el az elől, hogy egyes államokkal külön szerződéseket kössünk, midőn arról van szó, hogy az egyezményben megállapítandó védelem a magyar törvényben meghatározott kereteken túl nem lép.
