Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-CCLXXX. 1899. évi XLVI. törvényczikk a magyar korona országainak pénzügyministere és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministere között a bélyeg- és közvetlen illetékek, fogyasztási bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményről

406 CGLXXX. szám. Első Rész. A jog-ügyletek, okiratok, irományok és hivatalos cselekmények után járó illetékekről. I. FEJEZET. Az illetékre jogosult állam meghatározása. Okiratok,'jogügyletek, segédiratok. 1. §• Az okiratok, jogügyletek és segédiratok rendszerint (4., 16. és 17. §§.) ott vonandók illetékezés alá, a hol először állt be az a körülmény, mely az illeték vagy a magasabb illeték fizetésének kötelezettségét megállapítja. 2. §. Ehhez képest azoktól az okiratoktól és segédiratoktól, a melyeknél az illeték vagy bélyegjegyek használata által, vagy az okirat kiállítása előtt közvetlenül rovatik le, a kiállításkor már esedékes illeték ott rovandó le, a hol az okirat vagy segédirat kiállittatik. Ha az okiratot vagy segédiratot több személy különböző helyen irta alá, a kiállítás helyének az a hely tekintetik, a hol a bélyegköteles kiállítók egyike az okiratot vagy segédiratot először irta alá, és pedig akkor is, ha az utólagos jóváhagyás vagy megerősítés fentartatott. 3. §. Azoktól az okiratoktól és jogügyletektől, a melyekre nézve hivatalos illeték-kiszabásnak van helye, az illeték ott rovandó le, a hol a jogügylet megköttetett. Ha a jogügylet okirati megkötése több szerződő fél aláírásától van feltételezve, és ez az aláírás különböző helyeken történik; az illeték kiszabást és befizetést ott kell teljesíteni, a hol a kiállítók részéről a jogügylet megkötéséhez szükséges utolsó aláírás az okiratra vezettetik. Ha ily okiratban az utólagos jóváhagyás vagy megerősítés kifejezetten fentartatott, vagy ha ez a szerződő felek egyikénél a jogügylet önálló megköthetése tekintetében hiányzó személyes képesség miatt megkívántatik, az illeték kiszabása és befizetése abban az államban eszközlendő, a melyben a jogügylet jóváhagyása vagy megerősítése bekövetkezett. Ha azonban a jogügylet megkötése valamely cs. és kir. közős ministerium jóváhagyásától van függővé téve, az illeték azt az államot illeti meg, a melyben az okirat a jelen szakasz első és második bekezdése értelmében kiállíttatott. 4. §. Az 1—3. §§-okban felállított szabályok alól a kővetkező esetekben van kivételnek helye: a) valamely állami, községi vagy más nyilvános pénztár által — ideértve a cs. és kir. hadsereg és haditengerészet pénztárait is, — kifizetett pénzösszegről kiállított vétbizonyitvány után az illeték rendszerint annak az államnak a javára rovandó le, a melyben ez a pénztár fekszik; ellenben a cs. és kir. közös ministeriumok pénztárainál (közös központi pénztár, a közős külügyministenumnak, hadügyministeriumnak és haditengerészetnek fizető hivatalai, a közös legfelsőbb számvevőszék pénztára) kifizetett pénzösszegekről szóló nyugták után az 1—3. §§-okban foglalt szabályok szerint rovandó le az illeték; b) a két állam egyikében fekvő valamely ingatlan tulajdonjogának, haszonélvezeti vagy használati szolgalmának, okirat kiállítása mellett vagy e nélkül való átruházása után járó