Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-CCLXXVI. 1899. évi XLII. törvényczikk a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról

396 GGLXXVI. szám. gondoskodik: a cséplővállalkozó kártérítés iránti igényének fentartásával, a szerződéstől visszaléphet. Visszaléphet a vállalkozó akkor is, ha a munka a birtokos (bérlő) egyéb hibájából a munka megkezdésére való jelentkezés időpontjától számitott negyvennyolcz óra letelte után meg nem kezdhető, vagy, ha a megkezdett munka ugyancsak a birtokos (bérlő) hibájából negyvennyolcz órán át nem folytatható. Ha a cséplésre szánt termény elemi csapás következtében egészben vagy részben bármikor megsemmisül, a vállalkozónak kártérítési igénye nincsen. A termény egy részének megsemmisülése, a mennyiben a szerződésben erre nézve más megállapodás nincs, egyik félnek sem ad jogot a szerződés felbontására. 4

' §• Ha a cséplőgépvállalkozó a megállapított időben, illetőleg sorrendben a szerződés teljesítését saját hibájából meg nem kezdi, vagy, ha a munka a cséplögépvállalkozó hibájából negyvennyolcz órán át nem folytatható, a birtokos (bérlő) kártérítés iránti igényének fentartásával, a szerződéstől visszaléphet, valamint visszaléphet akkor is, hogy ha a vállalkozó olyan gépet használ, mely a cséplésnek megfelelő módon és időben való elvégzésére nem alkalmas. 5. §. A cséplőgépvállalkozó szerződéses jogait és kötelezettségeit csak a birtokos (bérlő) beleegyezésével ruházhatja át másra. 6. §. A földmivelésügyi m. kir. minister a közigazgatási bizottság előterjesztésére, egyes törvényhatóságok területére kiterjedő hatálylyal, elrendelheti, hogy a birtokos (bérlő) és a cséplőgépvállalkozó között a szerződés a községi elöljáróság előtt írásban kötendő meg. Ily esetben a más módon kötött szerződés közigazgatási hatósági intézkedés alapjául nem szolgálhat. II. FEJEZET. A cséplögépvállalkozó és a gazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról. . 7. §. A cséplőgépvállalkozó és a csépléshez általa felfogadott gazdasági munkások között a szerződést szóval vagy Írásban két tanú előtt kell megkötni. A földmivelésügyi minister a közigazgatási bizottság előterjesztésére egyes törvényhatóságok területére kiterjedő hatálylyal elrendelheti, hogy a cséplőgép vállalkozó és a munkások közötti szerződés a községi elöljáróság előtt kötendő meg. Az a cséplőgépvállalkozó, a ki jelen §. első vagy második bekezdésében meghatározott alakszerűségek mellőzésével alkalmaz gazdasági munkásokat, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 8. §. Ha a felek a szerződésben a munkabért a csépelt termények bizonyos hányadrészében állapítják meg, vagylagosan meg kell állapitani azt is, hogy ennek a hányadrésznek fejében a cséplőgépvállalkozó a gazdasági munkásoknak mily legkisebb terménymennyiséget biztosit. (1898: H. t.-cz. Úr §0