Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.
Irományszámok - 1896-786. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jelentése az országgyüléshez, a szigetvár-kaposvár h. é. vasut megtörtént engedélyezése tárgyában
786. szám. 369 Azon útátjárók, melyek az építési tőke terhére — fekvésükhöz és egyéb körülményékhez képest — megfelelő szerkezetű kézi vagy vonósorompókkal lesznek ellátandók, a pálya építése közben vagy műtanrendőri bejárása, esetleg pedig műszaki felülvizsgálata alkalmával, avagy végül a jótállási idő alatt teendő tapasztalatok eredménye alapján fognak kejelöltetni. — Külön megemlittetik, hogy azon intézkedések, a melyek sorompók alkalmazását illetőleg egyes útátjárókra nézve netán már a bejárási vagy pótbejárási jegyzőkönyvekben és az azokat helybenhagyó ministeri rendeletekben foglaltatnának, szintén végrehajtandók lesznek. A sorompóval el nem látott és a vonatról 150 m. távolságból nem látható útátjáróknál állandó figyelmeztető jelzők helyezendők el. Az engedélyes köteles üzleti távirdát létesíteni, melyen az állomások közti távsürgönyzés eszközölhető legyen. — E végből: 1. köteles az összesen mintegy 53*5 kilométer vonal- és 55"o kilométer huzalhosszban létesítendő távírda- és villamos védjelző-berendezéshez szükséges 1.100 darab téli vágású ép, egészséges és lehetőleg egyenes törzsfából készített tölgy-, ákácz- vagy vörös fenyöoszlopot — melyeknek felső, vagyis vékonyabb végükön az átmérő 13—15 cm. között, a kerület tehát 41—47 cm. között váltakozhatik — saját költségén beszerezni és a pécsi posta- és távirdaigazgatóságnak átadni. Az átadandó 1.100 drb. oszlop közül 110 drb. 8 m. és 990 drb 672 méter hosszú kell, hogy legyen. A mennyiben a vasút épitése közben esetleg szükségesnek mutatkozó vonalváltoztatások, állomás-áthelyezések és beiktatások, avagy egyéb körülmények folytán az előirányzott építési anyagok mennyisége nagyobbodnék, köteles az engedélyes az e czímen felmerülő többköltséget is az építési tőkéből viselni. 2. Engedélyes köteles az ezen szakaszban előirt távírda- és villamos védjelző-berendezés épitése, meglevő berendezéseken ezzel kapcsolatosan netalán végzendő átalakítások és a berendezések átadása körül felmerülő összes költséget viselni és ezen költségek fedezésére, mielőtt az épités foganatosítása iránt az illetékes posta- és távirdaigazgatóságot megkeresné, 7.000 korona nem kamatozó s utólag elszámolandó előleget a Budapesten székelő országos posta- és távirdapénztárba befizetni s az erről kiállított letétnyugtát az épités foganatosítására vonatkozó megkereséssel egyidejűleg a pécsi posta- és távirdaigazgatóságnak bemutatni. 3. Engedélyes köteles a fentebbiek szerint átadandó oszlopokat, a többi összes építési anyagokat és szerszámokat — az épités vezetésével megbízott tisztviselő intézkedéseinek megfelelően — a vasútvonal mentén saját közlekedési eszközeivel nagyban szétosztani, a részletes szétosztáshoz szükséges pályakocsikat pedig, minden díjmegtéritésre való igény nélkül, átengedni. Az esetben, ha engedélyes a távírda-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezések építését oly időben kívánná, a midőn a pályán vasuti v járművekkel közlekedni még nem lehet, köteles gondoskodni arról, hogy az oszlopok, egyéb anyagok és szerszámok nagyban és részletesen egyéb közlekedési eszközökkel saját költségére szétosztassanak. 4. A távírda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezések nyomjelzését, illetve a támszerkezetek felállítási és felerősítési helyeit, az előirt szabályok figyelembevételével, engedélyes és az építést foganatosító posta- és távirdaigazgatóság képviselőiből alakítandó bizottság állapítja meg, mely bizottságba, ha a vasút üzemét valamely más vasúti intézet kezelné, ez utóbbinak, csatlakozó állomásokon pedig az összes érdekelt vasutak képviselői is meghívandók. A mennyiben a támszerkezetek felállítására vagy felerősítésére szükséges helyet a kisajátítási vonalon belül nem lehetne biztosítani, a kisajátítási területen kivül elhelyezendő támszerkezetek után netalán fizetendő kártalanítási összegeket, nemkülönben az ezen támszerkeKÉPVH. IROMÁNY. 1896 1901. XXVII. KÖTET. 47
