Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-761. A házszabályok módositása tárgyában kiküldött bizottság jelentése

761. szám. 19 70. §. A biráló bizottság a felek által előterjesztett bizonyítékokat szabadon mérlegeli; az előterjesztett okiratok azonban csak akkor' vehetők figyelembe, ha eredetben vagy hiteles kiadványban csatoltattak, vagy ha valamely hatóságnál lévő okiratnak becsatolt másolata az ellenfél által elismertetett, illetőleg az eredeti vagy annak hivatalból hitelesített másolata — illetőleg kivonata — a biráló bizottság megkeresésére az illető hatóság által áttétetett. Ha a

: megkeresésnek a hatóság eleget nem tesz, a képviselőház elnöke ntján a megkeresésnek foganatosittatása végett az illető • ministernek teendő jelentés. Magántanuk által kiállított tanúsítványok csak azon kérdés eldöntésénél vétethetnek figyelembe, hogy a vizsgálat elrendelendő-e, avagy pedig nem, s e tekintetben is csak akkor, ha a tanúsítványon lévő névaláírások vagy kézjegyek közjegyzőileg vagy bíróilag hitelesítve vannak. 71. §. A választás érvénytelen és annak megállapítása panasz utján kérhető: a) ha a képviselő a választás időpontjában, akár egyáltalán, akár csak az illető kerületben, a törvény szerint választható nem volt, — a mennyiben a panasz az 1899 .• XV. t.-cz. 3. §-ának 1. pontja alá eső oly tényállás alapján emeltetett, melyre a kérvény ki nem terjed (1899: XV. törvény czikk 10. §. második bekezdés); b) ha az 1899: XV. t.-cz. 3. §-ának 7. és 8. pontjaiban meghatározott cselekményeket nem a képviselő, hanem más valaki követte el, és a felmerült és bebizonyított tényekből alaposan következtethető, hogy azok a cselekmények a választás eredményére döntő befolyással bírtak; c) ha a választókerületben elkövetett erőszak vagy fenyegetés a választók körében oly mérvű megfélemlitést idézett elő, mely a választók, bár számszerűleg meg nem állapitható részét választási joga szabad gyakorlatában gátolta és ennélfogva alaposan következtethető, hogy a megfélemlités oly terjedelmű volt, hogy az a választás eredményére döntő befolyással bírt; d) ha az 1^74: XXXIII. törvényczikk vagy az ezt kiegészítő 1899: XV. t.-czikknék szabályai, ideértve azokat is, melyek fegyelmi vagy büntető határozatok alakjában rendelkeznek, akár cselekvés, akár mulasztás által oly mérvben sértettek meg, hogy alaposan következtethető, miszerint a felhozott és bebizonyított cselekmények vagy mulasztások a választás eredményére döntő befolyást gyakoroltak. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 29.-55. és az 1899: XV. t.-cz. 141—152. §-ban foglalt rendelkezéseinek megsértése a d) pont intézkedései alá nem tartozik. Ha a választás ellen panasz nem nyújtatott be, vagy pedig a panasz alaki szempontból visszautasittatott, ugy a házszabályok 12., illetve 15. §-a alapján kifogásolt választás, csak a jelen szakasz a) pontjának fen forgása esetén semmisítendő meg. 72. §. A biráló bizottságok tagjai a választás igazolása, megsemmisítése vágy vizsgálat elrendelése iránt élő szóval szavaznak, s mindenik bizottsági tagnak szavazata, valamint a szavazatok egyenlősége esetében az elnöknek a szavazata is jegyzőkönyvbe iktatandó, még pedig, kivánatukra indokaival együtt, és e jegyzőkönyv a határozat hozatalában résztvevő biráló bizottsági tagok által aláírandó. A biráló bizottságnak ítéletét, valamint a panasznak alaki kellékek hiánya miatti visszautasítását ós a vizsgálat elrendelését tárgyazó végzések is kimeritőleg indokolandók. 73. §. Az ítélet ós a panaszt alaki kellék hiánya miatt visszautasító, avagy vizsgálatot rendelő végzés az érdekelt felek előtt a tárgyalás befejezésétől -számított 24 órán belül 3*