Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.
Irományszámok - 1896-770. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a magyar korona országainak 1888-1897-ig terjedő tiz évi államháztartása eredményeiről
158 770. szám. hozott határozattal helyeslően tudomásul vett s melyek az 1878—1882-ig és 1883—1887-ig terjedő öt-öt évi összeállításoknál is alkalmazást nyertek. A kérdéses alapelvek alkalmazásánál mindenekelőtt figyelemmel kellett lenni az emiitett. jelentés értelmében eddig is követett azon szabályra, mely szerint a kimutatások összeállításánál — tekintet nélkül az illető időszak alatt évenkint változó alakra és rendszerre — mindvégig ugyanazon elv, alap és rendszer követendő, mely az összeállítás idejében uralkodó rendszerhez legközelebb áll, t. i. az illető időszak utolsó évében követett rendszer. Ezen az alapon indulva, a jelen tíz évi eredmények összeállításánál az 1897. évi állami zárszámadás berendezése vétetett alapul, a mely berendezéshez tehát az összehasonlítás kedveért az előző évi zárszámadási eredmények csoportosítása is alkalmazandó volt, mi végből ezek körében többrendbeli áthelyezés és átalakítás vált szükségessé. Többiben is lényegileg ugyanazon tekintetek és szabályok szerint járt el az állami számvevőszék, melyek az eddigi hasonló munkálatoknál követtettek. A feladat ugyanis — a mint ez a kimutatások tartalmát illetőleg fentebb előadottakból is kitűnik — ezúttal is az volt, hogy kimutattassanak egyrészről — az előállítási költségek levonása után — az államnak azon valódi jövedelme'', melyeket a saját forrásaiból meríthet, melyekre tehát évenként vagyonfogyasztás, kölcsönök vagy másnemű hitelműveletek nélkül számithat, másrészről pedig — az illető tárczabeli bevételek levonása után — az államnak azon valódi költségei, melyeket évenként fedezni kénytelen a nélkül, hogy azokért közvetlenül megfelelő anyagi ellenértéket nyerne. / Ezen feladathoz képest tehát, mint eddig, most is az egyes évi zárszámadások tényleges pénztári eredményeiből ki kellett választani egyfelől azon bevételeket, melyek kölcsönökből, állami előlegek visszatérítéséből, a közös aktívák félosztásából, vagy pedig vagyoncseréből származnak, másfelől azon kiadásokat, melyek beruházásokra, ingatlanok szerzésére, a termesztmények, anyagok, szerek és eszközök készleteinek gyarapítására, az államadósságok törlesztésére, vasúti kamatbiztositási előlegekre, inségi és más kincstári kölcsönökre és előlegekre fordíttattak, — végre úgy a bevételekből, mint a kiadásokból ezúttal is le kellett vonni az átfutó természetű tételeket. Az ekként nyert számtételek kellő méltatásához szükséges közelebbi adatok s azon részletezések, melyek az egyes évek eredményei között mutatkozó nagyobb összegű eltérések indokait megvilágítják, magukban a kimutatásokban közvetlenül az illető tételeknél megannyi megjegyzésképen vétetvén fel, az állami számvevőszék a következőkben csupán azon fontosabb műveletek bejelentésére szorítkozik, melyeket az imént hivatkozott általános eljárási szabályok és szempontok mellett külön is a tisztelt képviselőház tudomására juttatni szükségesnek tart: 1. A »Nyugdíjaké, tétele alatt egybefoglaltattak azok az eredmények, melyek az állami zárszámadásokban az »1S49. évtől az 1867. évig tényleg fennállott központi kormány kötegeinek nyugdijai*, és a »Nyugdíjak« fejezete alatt előfordulnak s ebből az összegből levonattak a honvédelmi tárcza rendes bevételei között elszámolt azon téritrnények, melyeket a közös hadügyi tárcza a hadsereg állományából a honvédséghez áthelyezett tisztek után fizet. 2. Az 1896. évi XXVI. törvényczikk alapján felállított »Közigazgatási biróság« az állami költségvetésbe és zárszámadásba külön fejezetképen vétetvén fel, az 1888 — 1895. években a itPénzügyi közigazgatási biróság«-va. vonatkozó zárszámadási eredmények, minthogy e bíróság a közigazgatási bíróságba beolvadt, a pénzügyi tárcza keretéből kihasittattak és a »Közigazgatási bíróság* tétele alatt mutattattak ki.
