Képviselőházi irományok, 1896. XXVII. kötet • 761-787 CCLXVII-CCLXXXIX sz.

Irományszámok - 1896-768. Jelentése a m. kir. pénzügyministernek az 1900. évi költségvetési előirányzat némely tételeinek módositása tárgyában

140 768. szám. 1897. években az illető várost vagy községet ily részesedés czímén megilletett összegek egy évi átlagának megfelel. Megjegyzem, hogy 1899. évi július hó végéig az igényjogosult városoknak és községek javára az 1899., 1900. és 1901. évekre évenkint 2,577.055 korona már folyóvá tétetett. Azon községek részére, melyeknek igényei eddig még nem voltak végleg megállapíthatók, 1900. évre 22.945 K előirányoztatván, összesen 2,600.000 koronát véltem előirányozandónak. 6. rovat. A volt határőrvidéki községeket az 1899. évi VI. t.-cz I. §-a, illetve az I899. évi XXV. t-cz. 38. §-a értelmében megillető kamatjárandóság. 1899, évre engedélyeztetett 181.318 K, 1900. évre előirányoztatik 204.130 » tehát több . ':'". 22.812 Kval. Az 1899. évi VI. t.-cz. 1. §-a, illetve az 1899. évi XXV. t.-cz. 38. §-a értelmében azok a határőrvidéki községek, a melyek a kincstár részére az illető község italmérési regálejoga után megállapitott* kártalanítási tőke kamatjainak felét is élvezték, annak élvezetében továbbra is meghagyatnak. Az élvezett kamatjárandóság alapján az előirányzatot 204.130 koronában állapítottam meg. 7. rovat. Horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanítási tőkék kamataira és törlesztésére az 1888. évi XXXV. t.-cz. alapján. 1899. évre engedélyeztetett. 1,583.040 K, 1900. évre előirányoztatik . 1,588.024 » tehát több . . . 4.984 Kval, a tényleges szükségletnek megfelelően. 8. rovat. A magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezése folytán nyújtandó segélyezés az 1899. évi VI. t.-cz. 4. §-a alapján. 1899. évre engedélyeztetett 2,200.000 K, 1900. évre előirányoztatik ............ 2,200.000 » Az 1899. évi VI. t.-cz. 4. §-a értelmében egyes tőrvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsú városok, a melyek az állami boritaladó és húsfogyasztási adó beszedési jogát megváltották vagy bérbevették, abban az esetben, ha hiteles számadásokkal beigazolják, hogy daczára annak, hogy a fentemiitett adók beszedési jogát helyesen és törvényesen gyakorolták, s daczára annak, hogy az elől emiitett törvényczikk 3. §-a értelmében részükre engedélyezhető bór-, hús- és szeszfogyasztási adópótlékot beszedik és a beszedési jogokat helyesen és szabályszerűen gyakorolják: ezekből a beszedési jogokból mégis kevesebb jövedelmet élveznek valamely évben, mint a mily jövedelmük az állami ital-fogyasztási és italmérési adó beszedési jogának megváltásából vagy bérletéből az állami adók tárgyát képező fogyasztási czikkek után akkor szedett városi fogyasztási adókból, beviteli díjakból stb. 1895., 1896. és 1897. évek valamelyikében összesen volt: akkor az illető város a m. kir. államkincstárból méltányos segélyezésben részesítendő. Az elől emiitett törvényczikk 5. §-a értelmében, továbbá a Budapest székes-főváros által az állami adó alól mentes égetett szeszes folyadékok után eddig szedett városi fogyasztási adó hozadéka olykép térítendő meg, hogy az államkincstár terhére évente oly átalányösszeg utaltatik ki e czímen, a mennyit a kérdéses égetett szeszes folyadékok után az 1895., 1896. és 1897. években befolyt városi fogyasztási adó egy évi átlaga kitesz.