Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.

Irományszámok - 1896-721. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zágráb-podsused-samobori keskenyvágányú gőzmozdonyú h. é. vasut engedélyezése tárgyában

721. szám. ; 53 Engedélyes czég az 1888. évi XXXl. t.-cz. alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda, távbeszélő és villamos jelzőberendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse; míg azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministértől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes czég az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. t.-cz. s az ennék végrehajtása tárgyában Horvát-Szlavonországokra nézve 1892. évi július hó 2-án 41.215/V. sz. a. (Magyarországi Rendeletek Tára 1892. évi folyam I. kötet 1533, s. k. lapok) kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes czég a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1 : 75 000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirda-igazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. .' ' \ ' Új építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes czég költségére azon posta- és távirda-igazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirda-igazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirda-igazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes czég az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új épités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda, távbeszélő és villamos berendezésék építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes czég az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda, távbeszélő és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. t.-cz. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasút közegei által, — állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes postaés távirdaigazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a béren-