Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.
Irományszámok - 1896-721. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a zágráb-podsused-samobori keskenyvágányú gőzmozdonyú h. é. vasut engedélyezése tárgyában
46 721. szám. Ezenkívül az állami erdészet érdekeltsége czímén a földmivelésügyi m. kir. minister úr 5.000 frt hozzájárulást helyezett kilátásba. A törzsrészvénytőke fedezeténél még ezenfelül mutatkozó hiánynak megszüntetése czéljából — az 1888. évi IV. t.-cz. 4. és 7-ik §-ai alapján a következő állami hozzájárulásokat helyeztem kilátásba: a) postaátalányképen, a postaszállitás megkezdésétől számított 50 éven át fizetendő 1.000 frtot, 20.000 frt tőkeértékben ; b) a h. é. vasutak segélyezésére szolgáló költségvetési különadományból az épités megkezdésétől számított 50 éven át fizetendő 2.000 frt járadékot 40.000 frt tőkeértékben oly kikötéssel, hogy e hozzájárulás az adomány állásához képest esetleg nagyobb részletekben rövidebb idő alatt, vagy a költségvetési adomány állásához képest egyszerre egy összegben is folyósítható lesz. Mindkét állami hozzájárulás tekintetében ezúttal is kiköttetett, hogy azok tőkeértékének megfelelő névértékű törzsrészvények bocsáttassanak az állam tulajdonába. Az ily módon megállapított postahozzájárulás az 580.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkének 3M°/o-át, a külön állami segély pedig 6-8°/o-át képezvén: mindkét állami hozzájárulás az 1888 : IV. törvényczikkben megállapított maximális 10—10°/o-nyi segélyezés mérvén jóval alul marad. Egyebekbén az engedélyezés feltételei megegyeznek a h. é. vasutakkal szemben rendszerint kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel, s csupán azt kell még tisztelettel felemlítenem, hogy a zágráb-podsusedi vonalrész közigazgatási bejárása, majd a vasút engedélyezési tárgyalása alkalmával a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság — hivatkozással 1858. évi szeptember hó 23-án kelt engedélyokmányának 25. §-ára, óvást emelt a szóban forgó vonal megépítése ellen, mely a deli vaspálya zágráb-steinbrücki vonalával párhuzamosan haladva, Zágráb és Podsused között ugyanazon végpontokat kötné Össze. Minthogy azonban a zágráb-podsusedi vonal Samoborig vezetendő, s mint ilyen Zágráb városnak oly ujabb összeköttetését czélozza, melynek létesítését Samobor és Podsused vidékének Zágrábhoz, mint a vidék gazdasági és forgalmi czentrumához való viszonya, — tehát fontos közgazdasági érdek — teszi szükségessé, s a melynek kiépítése ellen sem a déli vaspálya engedélyokmánya, sem az országgyűlés jóváhagyásával 1868. évi július hó 8-án 4973. szám alatt kibocsátott vasutengedélyezési rendelet IX. §. b) pontjában foglalt határozmányok kizáró jogot nem adnak: a déli vaspályatársaságot tévesen vélelmezett kizárólagossági igényével elutasítottam és pedig annyival is inkább, miuán a déli vaspálya a keskenyvágányú vasútnak Podsusednél való csatlakozását és podsused-zágrábi vonalára nézve egy harmadik sínszál lefektetése esetén annak peageszerű használatát megengedni tartoznék, s mely megoldástól ép a zágráb-steinbrücki vonal teljesítő képességének épségben maradása s az elsőrangú fővasut forgalmának lehetőleg akadálytalan lebonyolithatása szempontjából kellett eltekinteni. Az előadottak alapján kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy a zágráb-podsusedsamobori keskenyvágányú gőzmozdonyú helyi érdekű vasútnak engedélyezésére vonatkozó ezen jelentésemet tudomásul venni s azt hasonló czélból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten, 1899. évi november hó 1-én. Hegedűs Sándor s. k., kereskedelemügyi magyar Jcir. minister.
