Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.
Irományszámok - 1896-746. A közgazdasági bizottság jelentése a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesitéséről szóló törvényjavaslatról
332 746. szám. 'V hazai rizsét dolgoznak fel; sózott-, szárított-, füstölthús-, kolbász- és kolbászféléket készítő ipartelepeknek kizárólag kiviteli üzletága; i) cognac-gyárak, melyek borból vagy törköly-borból lepárolás utján állítják elő a cognacot, a mennyiben a rendeletileg megállapítandó ellenőrzési szabályoknak magukat alávetik; j) ásványolajgyárak és ásványolajat-, továbbá a káli-sókat kutató és termelő vállalatok; k) villamosságot előállító ipartelepeknek azok az üzemei, melyek ipari czélokra hajtóerőt szolgáltatnak. 3. Kézműiparosokból vagy mezőgazdákból alakult szövetkezetek, a mennyiben ezen törvény 1. §. 2. a—k) pontjaiban felsorolt czikkeket állítanak elő. 4. Mindazon vállalatok, a melyek nagyobb számú háziiparosok rendszeres foglalkoztatására vannak alapítva. 5. Az 1893. évi XXII. t.-cz. 13. §-ában említett tengeri hajóépítő telepek, tengeri hajógyárak és csúszdák, valamint a műszaki igényeknek megfelelően berendezett hajójavítóműhelyek, úszó és száraz dockok. ..' 2 « '§• Az 1. §-ban említett gyáraknak, illetőleg ipartelepeknek az 1870. évi LI. t.-cz. 2. §-ában már megadott házadó-mentességen kívül a következő állami kedvezmények adatnak: a) fölmentetnek a keresetadó alól, illetőleg a bánya adó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint az ezen adók után járó községi pótlék s kereskedelmi és iparkamarai illetékek alól, végre az általános jövedelmi pótadó alól; b) fölmentetnek a gyári telkek és épületek megszerzéseért és átírásáért járó illetékek és községi dijak alól; ha pedig az ily vállalatok részvénytársaság alakjában létesíttetnek, illetőleg ha a kedvezmények érvényének tartama alatt részvénytársaságokká alakulnak át, a részvénytársaság megalakulásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbításával, valamint a részvényeknek úgy a megalakuláskor, mint a működés ideje alatt tőkefelemelés czéljából tör 1 ténő kibocsátásával járó szerződések, az e szerződésekkel kapcsolatban kiállított egyéb okiratok és a részvények után járó bélyeg és illetékek és községi díjak alól; c) az emiitett vállalatok által gyári czélokra szükségelt tisztátalan sót a pénzügy minister az 1875. évi L. t.-czikk 13. §-ban meghatározott áron alól is átengedheti és az ezen só kiszolgáltatása alkalmával az illető vállalat által leteendő biztosítékok összegét az említett §-ban foglalt mértéken alól is megállapíthatja; d) az 1890. évi I. t.-czikk 159. §-ának hatálya az ezen törvény alapján kedvezményezett iparvállalatokra is kiterjed. 3. §. A kedvezmények hatályba lépésük napjától számítandó legfeljebb 15 évre engedélyezhetők. Újonnan létesült gyárak a kedvezmények megadását üzembe helyezésük napját követő legfeljebb három éven belül tartoznak kérelmezni, ellenkező esetben részükre kedvezmények nem engedélyezhetők. A kedvezmények engedélyezése, hatályba léptük napja és tartama felett a kereskedelemügyi minister a pénzügyministerrel, és mindazon esetekben, a midőn a mező- és erdőgazdaság érintve van, a földmívelésügyi ministerrel is egyetértőleg, a mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve pedig a földmívelésügyi minister a kereskedelemügyi és pénzügyministerekkel egyetértőleg határoz.
