Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.

Irományszámok - 1896-718. Törvényjavaslat a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesitéséről

718. szám. 15 e) Lényeges változáson megy át ezen törvényjavaslatban a vegyészeti ipar kedvezményezése. Mig az 1890. évi XIII. t.-cz. ennek csupán néhány ágát kedvezményezte, a jelen törvényjavaslat az emiitett törvény 2. §. 2. c) pontjában felsoroltakon kivül — melyek ezen törvényjavaslat 1. §. 2. c) pontjának szövegezésében benne értvék — a vegyészeti ipar minden ágát kedvezményezni kivánja, mert a fonó-szövő ipar mellett ez az iparcsoport bir egyik legnagyobb jelentőséggel az országra nézve s el is tekintve ennek 55,608.469 koronát kitevő behozatalától, ennek különböző ágai szorosan összefüggnek a mezőgazdasággal és bányászattal; tehát őstermeléssel egyrészt, az ipari termelés különböző ágaival másrészt. Ugyanezen csoportba tartoznak az 1890. évi XIII. t.-cz.-ben külön felemiitett mezőgazdasági szeszgyárak is és ide vettem fel szintén új czikk gyanánt a gyertyagyárahat, melyekben egymagukban 2,416.224 korona behozatalunk volt, jóllehet ez iparágban tetemes kivitelre kellene termelnünk. f) Végül teljesen új csoportosítással vettem fel a fonó- és szövőipari csoportot, a melynek minden egyes ága — a jutaipart kivéve — igen nagy arányú fejlesztést igényel, hisz maga ez az egy iparcsoport utolsó évi behozatalunkban 318,778.444 koronával szerepel, egymaga több mint csaknem az összes egyéb iparágak. Eltekintve az új és az ipari viszonyoknak inkább megfelelő szélesebb körű alkalmazást megengedő csoportosítástól, új czikkek gyanánt vettem fel itt a gyapjúmosó-telepeket, kötő- és csipkeárú gyárakat, előbbieket azért, hogy ezen kedvezmények segélyével az országban egykor virágzott gyapjúmosó ipar ismét fellendíthető legyen, a mi fontos gazdasági érdek, utóbbiakat abból az okból, mert ezekben a czikkekben behozatalunk igen tetemes, az utolsó évben 14,465.020 korona. Ezek az egyes iparágakra vonatkozó kibővítések, a melyeket az 1. §. 2. a—f) pontjaiban felemiitett, a régi törvény szerint is kedvezményezhetett iparágakkal együtt véve, az ezen javaslatban felsorolt összes iparágakban való behozatalunk az utolsó évben 469,722.814 korona volt: oly óriási része árúforgalmunknak, mely elengedhetetlen kötelességünkké teszi, hogy ezen iparágak meghonosítását és fejlesztését minden rendelkezésünkre álló eszközzel előmozdítsuk. Van azonban az 1. §-nak még további négy irányú kibővítése: a 2. h) pont és a 3—5. pontok. Ezek két elseje a kézműipar fellendítését czélozza, két irányban. Egyrészről a villamos erő olcsóvá tétele által előmozdítandó a kézműiparban a gépek használatát és ezek segélyével fejlesztendő a kézműipar technikai ágát; másrészről a szövetkezetek támogatása révén lehetőleg egyesítendő az erőket s igy felszerelve technikailag is, megszerezni a kisebb termelésnek is a gyáripar előnyeit. A villamos erő szolgáltatásának a kedvezményezés körébe Való bevonása a végrehajtásban kétségkívül bizonyos nehézségekkel fog járni, de szemben azzal a fontos czéllal, hogy a kézműipar lehetőleg ismét versenyképessé tétessék, a felmerülő nehézségek elenyészők, a czél érdekében azokat le kell küzdeni. Nem kevésbbé fontos a háziiparnak bevonása a kedvezmények keretébe, a mire egyébként már fentebb voltam bátor utalni; sőt ezen javaslat egyik nagyon lényeges újítását éppen a kézmű- és háziipar bevonásában látom. Ez utóbbi különösen azon vidékek szempontjából bir fontossággal, melyek a gyáripar meghonosítására kevésbbé alkalmasak, a hol a mezőgazdaság nem nyújt elegendő foglalkozást a lakosságnak, vagy a hol a túlnyomó mezőgazdasági jelleg következtében a lakosság az év * nagy részében nélkülözi a rendszeres foglalkozást. \