Képviselőházi irományok, 1896. XXVI. kötet • 716-760 sz.

Irományszámok - 1896-718. Törvényjavaslat a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesitéséről

6 718. szám. 4. Mindazon vállalatok, a melyek nagyobb számú háziiparosok rendszeres foglalkoztatására vannak alapítva. 5. Az 1893. évi XXIL t.-cz. 13. §-ában emiitett tengeri hajóépítő telepek, tengeri hajógyárak és csúszdák, valamint a műszaki igényeknek megfelelően berendezett hajójavítóműhelyek, úszó- és száraz dockok. 2. §. . Az 1. §-ban említett gyáraknak, illetőleg ipartelepeknek az 1870. évi LI. t.-cz. 2. §-ában már megadott házadó-mentességen kívül a következő állami kedvezmények adatnak: a) fölmentetnek a keresetadó alól, illetőleg a bányaadó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól, valamint az ezen adók után járó községi pótlék s kereskedelmi és iparkamarai illetékek alól, végre az általános jövedelmi pótadó alól; b) fölmentetnek a gyári telkek és épületek megszerzéseért és átíratásáért járó illetékek és községi díjak alól ; ha pedig az ily vállalatok részvénytársaság alakjában létesíttetnek, illetőleg ha a kedvezmények érvényének tartama alatt részvénytársaságokká alakulnak át, a részvénytársaság megalakulásával és esetleg a részvénytőke megnagyobbításával, valamint a részvényeknek úgy a megalakulásakor, mint a működés ideje alatt tőkefelemelés czéljából történő kibocsátásával járó szerződések és az e szerződésekkel kapcsolatban kiállított egyéb okiratok után járó bélyeg és illetékek alól; c) az említett vállalatok által gyári czélokra szükségelt tisztátalan sőt a pénzügyminister az 1875. évi L. t.-czikk 13. §-ban meghatározott áron alól is átengedheti és az ezen só kiszolgáltatása alkalmával az illető vállalat által leteendő biztosítékok összegét az emiitett §-ban foglalt mértéken alól is megállapíthatja; d) az 1890. évi I. t.-czikk 159. §-ának hatálya az ezen törvény alapján kedvezményezett iparvállalatokra is kiterjed. 3. §. Azon kérdés felett, vájjon valamely gyári vállalat, illetőleg ipartelep, mely a jelen törvényben körülirt állami kedvezmények megadását kéri, az 1. §-ban megjelölt kellékekkel bir-e és igy a kért kedvezményekben részesitendő-e, illetve a kedvezmények megadása iránt beadott kérvény felett a kereskedelemügyi minister, illetve a mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve a földmívelésügyi minister a kereskedelemügyi és pénzügyministerrel és mindazon esetekben, a midőn a mező- és erdőgazdaság érintve van, a kereskedelemügyi minister a földmívelésügyi ministerrel is egyetértőleg határoz. Újonnan létesült gyárak a kedvezmények megadását üzembe helyezésük napját követő legfeljebb három éven belül tartoznak kérelmezni, ellenkező esetben az ezen törvényben biztosított kedvezményektől végleg elesnek. A kedvezmények hatályba léptének napját, úgyszintén annak tartamát ugyancsak a kereskedelemügyi, illetve a mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve a földmívelésügyi minister a pénzügyministerrel, utóbbiaknál a kereskedelemügyi ministerrel is egyetértve állapítja meg, mindazonáltal azon korlátozással, hogy az engedélyezett kedvezmények hatályba lépésök napjától számítandó legfeljebb 15 évre adhatók. Az 1890. évi XIII. t.-czikk alapján állami kedvezményekben részesített gyáraknak megadott kedvezmények továbbra is érintetlenül maradnak. E gyáraknak kedvezményei, a mennyiben a jelen törvény értelmében is jogositvák a kedvezményekre, azok fennállhatása, illetve továbbfejlesztése érdekében továbbra is meghosz-