Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.
Irományszámok - 1896-678. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez, a nagytapolcsán-bossány-trencséni helyi érdekű gőzmozdonyú vasut épitésére és üzletére vonatkozó engedélyokirat kiadása tárgyában
52 678. szám. 17. §• Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára a m. kir. postát szállitani köteles. A postaszállitás feltételeit az 1888. évi IV, t.-cz. 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti utón fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállitható. 18. §. Engedélyes az 1888. évi XXXI. t.-cz. alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távírda, távbeszélő- és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelző berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. t.-cz. s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. sz. a. kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezés feltételekhez. Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométer-szelvényeket az 1 : 75.000 léptékben féltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen szakasz első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve, ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön külön megkeresés intézendő. Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a. távírda-, távbeszélő- és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti fémszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni. A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. t.-cz. 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vasutüzleti czélokra és csakis a,vasút
