Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CCLIX. 1899. évi XXXVII. törvényczikk az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

CGLIX. szám. 381 bank részvényeseinek legkésőbb 1900. február havában a kormányzó elnöklete alatt megtartandó" évi rendes közgyűlésén (13. czikk) ejtendők meg. Az alapszabályok 23., 26., 27. és 28. czikkei értelmében megalakítandó főtanács megalakulásáig az Osztrák-magyar bank üzleteit az eddig érvényben volt rendelkezések szerint az eddigi főtanács és az eddigi igazgatóságok fogják vinni. 111. CZIKK. A mig az államjegyek kényszerforgalma a monarchia mindkét államában meg nem szüntettetik, az Osztrák-magyar bank alapszabályainak azon határozmányai, melyek a bank jegyeinek magyar vagy ausztriai veretű törvényes érczpénzzel való beváltására vonatkoznak (83. czikk), fel vannak és maradnak függesztve. Ez által a bank azon joga, hogy időközben is fizetéseket törvényes érezpénzben teljesíthessen, vagy belátása szerint bankjegyeket törvényes érczpénzzel beválthasson, nem érintetik. Alapszabályszerű üzletei gyakorlásánál a bank meghatározott érmenemeket vagy készpénzt valamely külföldi értékhez tartozó jegyekben vagy érmékben Azzal a kötelezettséggel fogadhat el, hogy a visszafizetést az illető meghatározott érme- vagy pénznemben teljesiti. Attól az időponttól fogva, a melyben a fennálló általános kötelezettség, hogy az államjegyek fizetéskép elfogadandók, az államjegyek összes czímleteire nézve megszűnik, az alapszabályok 83. czikkének határozmányai a két állam törvényhozásai által hatályba helyezhetők (az 1892. évi XVIII. t.-cz. XIX. czikke, illetőleg az 1892. évi augusztus 2-án kelt ausztriai törvény R. 0. Bl. 127. sz és az 1899. évi XXXI. t.-cz. XII. czikke, illetőleg az 1899. évi szeptember hó 21-én kelt császári rendelet R. G. Bl. 176. sz. II. rész, első fejezet XII. czikke). Ebben az időközben a bank jogosítva van a birtokában levő, külföldi piaczokra szóló váltókat és külföldi jegyeket, ha azok aranyban vagy aranynyal egyenértékű valóságos érczértékben fizetendők, legfeljebb hatvan millió korona erejéig érczkészletébe (84. czikk) beszámítani. Hogy minő valóságos érczértékek tekintendők ebben az értelemben aranynyal egyenértékűeknek, azt a főtanács a magyar kir. pénzügyministeriummal és a csász. kir. ausztriai pénzügyministeriummal egyetértőleg fogja időnként megállapítani. Külföldi piaczokra szóló váltók csak az esetben számithatók be az érezkészletbe, ha legfeljebb három hó alatt fizetendők és legalább két fizetésképesnek ismert kötelezett aláírásával vannak ellátva. Ebben az időközben továbbá a bank husz-koronára szóló jegyeket is bocsáthat ki az alapszabályaiban megállapított feltételek mellett. A magyar kir. pénzügyministerium és a csász. kir. ausztriai pénzügyministerium egyetértőleg megállapítják, hogy húsz-koronás bankjegyek az alapszabályokban foglalt feltételek mellett (84. czikk) minő összeg erejéig bocsáthatók ki. 114. CZIKK. A részvénytőke felemelése 90 millió a é- foriütról, azaz 180 millió koronáról a 4. czikkben megállapított 210 millió koronára akkép foganatosítandó, hogy 30 millió korona a tartalékalapból le- és a részvénytőkéhez hozzáiratik, a mivel minden részvény 1400 koronával be van fizetve. A részvénytöke e felemelésével egyidejűleg 15 millió forint külföldi piaczokra szóló váltó, beleértve ebbe az