Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-CCLIX. 1899. évi XXXVII. törvényczikk az Osztrák-magyar bank szabadalmának meghosszabbitásáról

CCLIX. szám. 355 mazás, hogy közraktárak által kiállított zálogjegyeket (warrant) leszámítolhasson, az 1900. évi január hó 1-től 1910. évi deezember hó 31-éig terjedő időre egyidejűleg azzal a módosítással meghosszabbittatik, hogy ily zálogjegyeknek (warrant) a koronaértékre kell szólni. Egyúttal felhatalmaztatik az Osztrák-magyar bank, hogy a módosított törvénynek megfelelő zálogjegyeket (warrant) az alapszabályok 76. és 77. czikkeinek megfelelően a forgatmányi (giro) üzletben átvehessen. 3. §. ;••';" =••• A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a monarchia két államában az 1900., 1901. és 1902. évek folyamán új fiókok felállítása, nemkülönben a bank ingatlanainak és szerelvényeinek mérlegszerű értékelése tárgyában az alább következő s szintén e törvény kiegészítő részét képező két egyezményt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzügyministerével együttesen, az Osztrák-magyar bankkal megköthesse. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminister, hogy az 1887. évi XXVI. törvényczikk 2. §-a alapján egyrészről a magyar kir. pénzügyminister és a cs. kir. pénzügyminister, másrészről az Osztrák-magyar bank között az Osztrák-magyar bank szabadalmának és működésének a megszállott tartományokra (Boszniaés Herczegovinára) leendő kiterjesztése tárgyában kötött és az 1898. évi I. törvényczikk, illetőleg az 1899. évi IV. t.-cz. alapján létrejött egyezmények által ideiglenesen 1899. évi deezember hó 31-éig érvényben tartott egyezmény hatályát az 1900. január hó 1-től 1910. deezember 31-éig terjedő időre meghosszabbithassa. 4. §. Az Osztrák-magyar bank könyveit és számadásait 1900. január 1-től kezdve a koronaértékben tartozik vezetni. Jogosítva van azonban a bank 1899. évi deezember 31-ike után is: a) ausztriai értékre szóló váltókat és zálogjegyeket (warrant) alapszabályszerűen (a módosított alapszabályok 60. czikke, illetőleg a fönnebbi 2. §.) leszámítolni, ha e váltók és álogjegyek 1900. évi január 1-je előtt állíttattak ki ; b) ausztriai értékre szóló bankjegyeket a koronaértékre szóló bankjegyek egyes kategóriáinak elkészültéig, de nem tovább, mint 1902. évi deezember hó 31-éig alapszabályszerűen kibocsátani; c) ausztriai értékre szóló zálogleveleket a koronaértékre szóló záloglevélürlapok elkészültéig az alapszabályokban foglalt feltételek alatt kiadni. 5. §. Az ausztriai értékre szóló bankjegyek bevonátásukig az alapszabályok 86. czikke értelmében és pedig olykép fogadandók el, hogy az illető bankjegy névértékének minden ausztriai értékű forintja két koronával számítandó (az 1892. évi XVII. törvényczikk 22. §-a). A mig ausztriai értékre szóló bankjegyek törvényes forgalomban vannak, azok külön kimutatandók; egyebekben az ausztriai értékre szóló e bankjegyekre az alapszabályok minden rendelkezése teljes mérvben kiterjed. Az ausztriai értékre szóló bankjegyek bevonására nézve a határidők az alapszabályok 89. czikke értelmében állapitandók meg. 6. §. : ; Az Osztrák-magyar bank adó alá eső jövedelme (alapszabályok 92. czikke), a monarchia egyik és másik államában az alább érintendő arányban kerül az illető állam törvényei szerint adóztatás alá, — még pedig a jövedelemnek a jelzálog-hitelüzletből eredő része a banknak 45*