Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-709. Törvényjavaslat a királyi biróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyministeriumban való ideiglenes alkalmazhatásáról

áim <4# 709. szám. V^Z^ 301 nyaik s általában szolgálatuk jellege az igazságügyministeriumba valő beosztás következtében nem változnak és hogy ez csak a működési kör tekintetében idéz elő különbséget köztük és a többi bírósági hivatalnokok közt: mégis, minden kétség eloszlatása végett, kívánatos a javaslat 5. § ának kifejezett rendelkezése, a javaslat 3. §-ában kifejtetteken felül, különösen még két másik szempontból is. Az első szempont az, hogy ezen bírósági hivatalnokoknak, — kiknek fogalmi meghatározását ugyancsak az 1891: XVII. t.-cz. 64. §-a tartalmazza, — illetményei ugyanazok legyenek, mint a Budapesten elhelyezett bíróságoknál és ügyészségeknél elhelyezett, megfelelő fizetési osztályú bírósági hivatalnokokéi, a mely intézkedés, méltányosságánál fogva megokolásra nem szorul. A másik szempont pedig az, hogy érvényes jogszabályaink nem oldják meg kétséget kizáró világossággal azt a kérdést, vájjon a gyakorlati bírói vizsgálatra és az ügyvédi vizsgálatra bocsáthatás tekintetéből, beszámitandó-e az igazságügyministeriumban töltött joggyakorlati idő ? Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874 : XXXIV. t.-cz. 5. §-ának 2. pontja szerint ugyanis az ügyvédi vizsgálatra bocsáthatáshoz szükséges három évi joggyakorlat »biróságnál, kir. ügyészségnél, a m. kir. kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél, kir. közjegyzőnél és ügyvédnél tölthető ki«. A gyakorlati birói vizsgálatra bocsátáshoz szükséges három évi gyakorlatból pedig, az 1891 : XVII. t.-cz. 19. §-a szerint, legalább két év bíróságnál töltendő, egy év pedig a kir. ügyészségnél, ügyvédnél, m. kir. kincstári vagy közalapítványi ügyészségnél vagy kir. közjegyzőnél tölthető. Mindkét törvény pedig megegyezik abban, hogy a joggyakorlatba csak az az idő számíttatik be, a mely kizárólag abban töltetett (1874. évi XXXIV. t.-cz. 5. §. 3. bekezdés; 1891 : XVII. t.-cz. 20. §.). A gyakorlat a bírósági hivatalnoknak az igazságügyministeriumban töltött joggyakorlati idejét a bíróságnál töltött gyakorlati idővel egyenlő értékűnek tekinti, annál inkább, mert az iga7ságügyministeriumban működő joggyakornok, aljegyző vagy jegyző valósággal ama bíróság (ill. ügyészség) létszámába tartozik, melyhez kinevezték és bírósági hivatalnoki jellegén semmi változás nem történt. Ennek daczára az 1874 : XXXIV t.-cz. 5. §-ának és 1891 : XVII. t.-cz. 19. §-ának kétséget kizáró hiteles értelmezése végett, a melyre egyedül a törvényhozás jogosult, kívánatos, az eddig kifejlődött helyes gyakorlatnak megfelelően, a javaslat 5-ik §-ában foglalt rendelkezésnek törvénybe iktatása. • A 6-ik §. a törvény hatályát az 1889 : XLV. és 1894 : XXXVII. t.-czikkeknek megfelelően öt évre korlátozza. A törvény hatályának kezdőpontját pedig azért kell 1899. évi január hó 1-jében meghatározni, mert addig az 1889 : XLV. és az 1894 : XXXVII. t.-cz. marad érvényben. A §. második mondata a szokásos végrehajtási záradékot tartalmazza. Budapest, 1899. évi november hó 4-én. Dr. Plósz Sándor s. k., ÍM. Tcir. igazságügyminister.