Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.

Irományszámok - 1896-708. Törvényjavaslat a szigetvár-kaposvári helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

292 708. szám. Melléklet a 708. számú irományhoz. Indokolás, „a szigetvár-kaposvári helyi érdekű vasút engedélyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A Szigetvártól Kaposvárig tervezett helyi érdekű vasút, mely a m. kir. államvasutak dombovár-kaposvár-zákányi vonalát a vele csaknem párhuzamosan haladó kir. szab. pécsbarcsi vasúttal a legrövidebb irányban köti össze s egyúttal Szigetvárt és vidékét a vármegye székhelyével s egyúttal annak közigazgatási és természetes gazdasági központjával hozzá közvetlen kapcsolatba, több, ma még egészen elszigetelt népes községet és a helyi talaj- és éghajlati viszonyok mellett belterjesebb és jövedelmezőbb mezei gazdálkodásra is alkalmas, erdőkben is gazdag vidéket fogna az általános forgalomba belevonni. A még 1894-ben kiadott előmunkálati engedély alapján a vasút tervezete elkészittetvén, a közigazgatási bejárás 1895. évi augusztus hó 12-ik és következő napjain, az engedélyezési tárgyalás pedig 1895. évi deczember hő 16-án tartatott meg. , Az ezen bizottsági tárgyalások, valamint az azokat követő levelezések során megállapított engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételek közül a leglényegesebbeket a következőkben van szerencsém ismertetni: A '/. alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett, 52*6 kilométer hosszú helyi érdekű vasút a kir. szab. pécs-barcsi vasút »Szigetvár« állomásából indulna ki, s Almamellék, Bőszénfa és Gálosfa érintésével a magyar kir. államvasutak »Kaposvár« állomásáig fogna vezettetni. Ezen vonal eredetileg úgy terveztetett, hogy az Almamellék és Bőszénfa községek között a vizválasztón alagút segélyével vezettetett volna át. Minthogy azonban a pálya ezen részén a talajviszonyok alagút építésére kevésbbé alkalmasak, fentartottam magamnak az elhatározást arra nézve, hogy a megejtett tanulmányok eredményéhez képest a kilátásba vett alagút helyett egy — habár hosszabb — de a felszineu vezetett vonalat engedélyezhessek, és pedig annyival is inkább, miután a két variáns-megoldás között számba vehető költség-különbözet nincsen s e mellett az alagút elmaradása esetében a vonalvezetés az állomásoknak az érdekelt községek szempontjából előnyösebb elhelyezését és az alagútban való vezetés mellett különben elhanyagolt területeknek a forgalomba leendő bevonását teszi lehetővé. A helyi érdekű vasút szabványos nyomtávval, egy vágányra építtetnék ki és akként rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránkint 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek.