Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.
Irományszámok - 1896-683. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a m. kir. Központ Statisztikai Hivatal 1900. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztett jelentése
683. szám. 163 országos vásárokra vonatkozólag általánosságban érdekes tudnivalókon kivül (a vásárjog keletkezése, jellege — kirakó- vagy állatvásár—, terjedelme, stb.) a, vásárterekre forditott beruházásokra, a vásári jognak különböző kezelési módok szerint változó jövedelmezőségére, a helypénzjövedelemre, a vásári jövedelmeknek a község háztartásában való szerepére, a vásárok látogatottságára, a szomszéd vásároknak befolyására, a vásártartó községek közlekedési viszonyaira, a községben különösen virágzó iparágak kitüntetésére s végül f még oly kérdésekre, a melyek annak megitélésére szolgálnak, hogy a szokásos vásárok látogatásánál az iparost mily költségek terhelik. A mély országos vásártartó községekben hetivásárok és úgynevezett búcsúvásárok tartatnak, ott a legfontosabb adatok az országos vásárok tulajdonképeni jelentőségének helyes mérlegelhetése szempontjából ezekre vonatkozólag is kérdeztetnek. A kérdőívet a vásártartó községek ós egyéb vásárjogosultak a vásári biztosnak s az illetékes ipartestületnek vagy ipartársulatnak közreműködésével töltik ki. A kitöltött kérdőívek nem közvetlenül a magyar kir. központi statisztikai hivatalhoz terjesztetnek be, hanem tekintettel a kérdőívek számos, közgazdasági szempontból fontos oly rovataira, a melyekre adott válaszok helyes mérlegelése a helyi viszonyok ismeretét feltételezi, — beható felülvizsgálás végett előbb egy bizottságnak fognak kiadatni, mely az illetékes törvényhatóság első tisztviselőjének elnöklete alatt a kereskedelmi ós iparkamara s a törvényhatóságban netalán létező gazdasági egylet két-két kiküldöttjének s a törvényhatósági közgazdasági előadónak és a főszámvevőnek részvételével minden törvényhatóságban külön alakittatik meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség az emiitett bizottságok tagjainak a felülvizsgálatban való közreműködésén kivül tulajdonkópen a vásártartó községekre ós általában minden vásárjogosultra nehezedik s a mennyiben ezek között magánszemélyek is vannak, az 1897. évi XXXV. törvónyczikk 3. §-a értelmében megemlittetik, hogy az adatgyűjtésnek ezen ága részben magánszemélyek adatszolgáltatásán alapszik. (A kérdőívet 1. a mellékletek 53—61 lapjain.) f) Az 1900. évi népszámlálás. Az 1900. évi népszámlálás részint a népszámlálásról szóló külön törvény, részint pedig az 1897. évi XXXV. t.-cz. alapján hajtatik végre, melynek úgy az adatszolgáltatók kötelességére, valamint az adatgyűjtésnél közreműködőknek felelősségére vonatkozó rendelkezései a népszámlálási törvény által a népszámlálási munkálatra is kiterjesztetnek. Ebből következik egyszersmind, hogy a népszámlálási munkálat ós a népszámlálásnál alkalmazandó adatgyűjtő minták a statisztikai hivatalnak az 1897. évi XXXV. t.-cz. 3. §-a értelmében szerkesztett rendes munkatervébe felveendők, minélfogva az 1900. évi népszámlálásnak tárgyát, módszerét a felvételnél alkalmazandó kérdőívekkel együtt a következőkben ismertetem : Az 1900. évi népszámlálás is, mint már a legutóbbi, 1890-ben végrehajtott népszámlálás, a népesség számának ós fontosabb közérdekű viszonyainak megállapításán kivül ki fog terjeszkedni az épület- és lakásviszonyokra ; e mellett azonban ezúttal különösen nagy gond fordíttatván a népesség foglalkozási, főképen szocziális szempontból fontosabb viszonyainak kiderítésére, egyrészt az e tekintetben gyűjtendő adatoknak, másrészt pedig a nagyiparról külön felvétel útján gyűjtött s az iparfelügyelők közreműködésével óvenkint megújítani tervezett adatgyűjtéseknek kiegészitóseképen a 20-nál nem több segéddel vagy segéd nélkül dolgozó, tehát kisipari vállalatok tulajdonosaihoz intézett külön kérdőpontok útján a kisipar üzemi viszonyainak (alkalmazott motorok és egyéb munkagépek, feldolgozott anyagok és előállított termeivények) számbavétele is az 1900. évi népszámlálásnak egyik főfeladatául tűzetett ki. Ez utóbbi kérdések az adatgyűjtés teljessége érdekében külön kérdőív alakjában pótlólag azon iparvállalatoknak is meg fognak küldetni, a melyek, mint jogi személyek (részvénytársaságok, szövetkezetek, stb.) a népszámlálás alkalmával a felvételt kikerülik, vagy a mely iparvállalatok tulajdonosairól 21*
