Képviselőházi irományok, 1896. XXV. kötet • 675-715 CCXLVIII-CCLXVI. sz.
Irományszámok - 1896-683. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a m. kir. Központ Statisztikai Hivatal 1900. évi munkaterve tárgyában az országgyülés elé terjesztett jelentése
162 683. szám. látszott, mivel az adatgyűjtésnek ezen ága, ámbár az részint a statisztikai hivatal közvetlen kirendeltségeinek, részint a révhivataloknak, révkirendeltségeknek, vámhivataloknak és vámkirendeltségeknek • közreműködésével, tehát hatósági közreműködéssel történik, tulajdonképen mégis a magánszemélyek bevallásán alapszik. Megjegyzendő még, hogy ezen adatgyűjtés, a mely mellesleg emlitve, nemcsak évi, hanem havi, sőt naponkinti közlésnek is tárgyát képezi, közvetlen feladatán kivül egyszersmind a külkereskedelmi árúforgalmi statisztikai adatszolgáltatás adatainak ellenőrzésére is szolgál, miért is az 1881, évi XIII. és 1895. évi XVIII. törvényczikkek alapján kiállitandó árúnyilatkozatok rendszerint a statisztikai hajónyilatkozattal együtt, mint annak mellékletei terjesztendők be. (A statisztikai hajónyilatkozatok mintáit 1. a mellékletek 27. és 28. lapjain.) d) Bűnügyi Statisztika. A statisztika ezen ága, melynek tárgya a bűntettek, vétsógek ? és kihágások miatt történt feljelentések, továbbá az ezen ügyekben hozott Ítéletek s a etartóztatott egyének számbavétele, eddig a jogszolgáltató hatóságok által összeállított kimutatások alapján készült. Eltekintve attól, hogy ezen eljárás mellett, midőn kész statisztikai kimutatások szerkesztése az igazságügyi hatóságokra bízatott, a melyeknek az tulajdonképeni feladatát nem képezheti s mivel az így összeállított adatok helyessége tárgyi nehézségeknél fogva érdemleges ellenőrzés alá úgyszólván alig kerülhetett, nagyon megbizhatatlan volt, az egész adatgyűjtésnek még az is igen lényeges hiányosságát képezte, hogy nem a jogerős, hanem az elsőfokú ítéletekre volt alapítva, melyeknek pedig tudvalevőleg nem jelentéktelen százaléka a felsőbb bíróságok ítéletei által módosíttatni szokott. A bűnügyi statisztika újjászervezésének leglényegesebb czélja és eredménye tehát, a mely miatt az egész újitás tulajdonképen történik : hogy egyrészt az adatgyűjtést a \ jogerős ítéletek alapjára fektesse, másrészt pedig az eddig megbizhatatlan adatgyűjtést minden részletében ellenőrizhetővé és teljesen megbízhatóvá tegye. A kettős czél az egyéni laprendszer útján éretik el, melynél fogva minden bűntett vagy vétség miatt törtónt feljelentésről s a bűnügyekben hozott jogerős ítélet alá került minden egyes személyről, továbbá minden kihágási ügyről s végül a törvényszéki vagy járásbirósági fogházakban és az országos letartóztató intézetekben letartóztatva levő egyénekről s az országos javítóintézetek növendékeiről egy-egy külön statisztikai lap fog kiállíttatni és a statisztikai hivatalhoz beterjesztetni. Az adatszolgáltatás a kir. ügyészségek, a jövedéki kihágási ügyekben bíráskodó kir. törvényszékek, a kir. járásbíróságok, törvényszéki ós járásbirósági fogházak felügyelői, az országos letartóztató intézetek, valamint a javítóintézetek igazgatói, s végül a kihágási ügyekben első fokban itólő közigazgatási hatóságok feladatát képezi, a mi mellett említést érdemel azonban, hogy a mennyiben az adatok részben az érdekelt egyének vallomásából merittetnek, az adatgyűjtés közvetve mégis a magánszemélyek bevallásán alapszik. Az új rendszerű adatgyűjtés minden részletében az 1900. év január hó 1-én, vagyis az új bűnvádi perrendtartásnak az 1897. évi XXXIV. törvényczikken alapuló életbeléptetésével egyidejűleg hajtatik végre, még pedig oly értelemben, hogy nemcsak az ezen időponttól fogva indítandó új ügyek, hanem a folyamatban levő ügyek is egyéni lapokra fognak vezettetni. Végül megjegyzendő még, hogy a jogerős ítélet alá került, vagy letartóztató intézetben volt egyénekről kiállitandó egyéni lapok statisztikai feldolgozásuk után az 1897. évi XXXIV. törvényczikk 26. §-a értelmében a bűnvádi úton jogerősen elitéltekről vezetendő nyilvántartó lajstrom czéljára fognak felhasználtatni. A kérdőíveket 1. a mellékletek 31—50. lapjain.) e) Vásári Statisztika. A vásári statisztikai adatgyűjtésnek czélja a vásárügy rendezéséhez szükséges tájékoztatást nyújtani. Ehhez képest az adatgyűjtés ki fog terjedni az
